hetilap

Elemzők szerint az észak-koreai fenyegetőzés mindezek ellenére ugyanúgy pontosan megjósolható volt, mint ahogyan a tavasz megérkezése. Mindig ez a válasz ugyanis az amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokra – a Clinton-kormányzat idején pontosan emiatt az érzékenység miatt szüneteltették a közös hadgyakorlatokat. A szakértők szerint most is a szokásos paranoia lépett életbe, válaszul az Egyesült Államok és Dél-Korea néhány hete megtartott hadgyakorlatára. A szokásostól csupán az aktuális észak-koreai válasz tér el, aminek hátterében több ok is húzódhat.
A legfontosabb ok minden bizonnyal az, hogy az országot irányító fiatal diktátor a harcias retorikával is igyekszik megszilárdítani pozícióját. Ebbe a sorba illeszkedik bele a decemberi, műholdfellövésnek álcázott rakétakísérlet, majd a februári földalatti atomkísérlet. A hadgyakorlatot követően, március 27-én megszüntették a katonai forródrótot déli szomszédjukkal, majd három nappal később hadiállapotot hirdettek ki Szöullal. (1953-ban a koreai háborúban csak fegyverszünetet kötöttek, nem békét, így a két Korea között már a tűzszünet felmondása is elegendő volt a hadiállapothoz.) Az Egyesült Államok, hogy csökkentse a Dél-Koreára nehezedő pressziót, B–2 lopakodókat (radarral észlelhetetlen harci repülőket) irányított át Dél-Korea katonai bázisaira.
A hadiállapot kihirdetése után Észak-Korea e hét keddjén újra kinyilvánította, hogy nukleáris fegyverekkel kívánja magát felfegyverezni, aminek érdekében újraindítja a 2007-ben nemzetközi nyomásra leállított jongbjoni atomreaktort. Washington felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül aggasztónak nevezte a plutóniumos reaktor újraindításának tervét. Az ügyben megszólalt az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, nyugalomra intve a feleket. A korábbi dél-koreai külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az „atomfegyverekkel való fenyegetés nem játék”. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig világossá tette, hogy az Egyesült Államok minden körülmények között meg fogja védeni magát és szövetségesét, a Koreai Köztársaságot.
Észak-Koreára szemmel láthatólag nem hatott sem a jó szó, sem a fenyegetés, szerda reggelre ugyanis lezárta a keszongi átkelőt (lásd keretes írásunkat), megakadályozva a műszakváltást. A keszongi övezetbe való belépéshez Dél-Korea nap mint nap engedélyt kér azon munkások számára,  akik az ipari komplexum gyáraiban dolgoznak. Szerda reggel az észak-koreai hatóságok lezárták a határt, és bár engedélyezték a műszakot befejező munkások távozását, nem engedték belépni a következő műszakot, illetve az utánpótlást szállító teherautókat. Ha Phenjan fenntartja ezt az állapotot, az azzal a veszéllyel jár, hogy a keszongi övezet gyárai működésképtelenné válnak.

A határon

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek