A júniusban esedékes választásokon Haszan Rohani tekinthető az egyik legesélyesebb jelöltnek, egyfelől centrista politikai nézetei, másfelől a vezető klerikusokkal ápolt jó kapcsolatai miatt. Egyik fő támogatója szerint Rohani tárgyalásos úton kívánja rendezni a vitatott iráni atomprogramot, miközben természetesen Irán érdekeit messzemenőkig figyelembe veszi.
Rohani kijelentése, melyben a Nyugattal való konstruktív viszonyra tett ígéretet, nyilvánvaló utalás arra, hogy a perzsa állam tárgyalni kíván a sorozatos gazdasági szankciókat kiváltó atomprogramról. A Nyugat úgy véli, hogy Irán atomprogramja nukleáris robbanóanyag előállítását célozza, és a térség békéjét fenyegeti, amit az érintett ország vezetői tagadnak, azt állítva, hogy nukleáris programjuk kizárólag békés célokat szolgál.
„A célom a gazdaság helyreállítása, az erkölcs és jó kapcsolatok terjesztése révén” – hangoztatta Rohani. – „Átlátható és reményteli kormányzást akarok. Irán nehéz napokat él át, ami elsősorban a szankcióknak, valamint a nehéz regionális helyzetnek köszönhető.”
Jóllehet a nyugati szankciók megnyomorítják az iráni gazdaságot, és csaknem bedöntötték valutáját, az ország vezetése eddig mégsem volt hajlandó engedni a nyugati követelésnek, hogy hagyjon fel atomprogramjával. A leendő elnök júniusban Mahmúd Ahmadinezsádot fogja váltani, aki nem indulhat újra a választásokon. A külpolitika nem tartozik az iráni elnök hatáskörébe, mivel közvetle-nül a legfelső vezető,
Ali Khamenei ajatollah kompetenciája, ugyanakkor a nemzetközi diplomáciai körökben megadja az alaphangot. Rohani eddig a Legfelső Nemzeti Biztonsági tanács egyik képviselőjeként fontos döntések meghozatalánál volt jelen. Ezért nyilatkozta róla Mahmúd Vaezi korábbi külügyminiszter-helyettes, hogy Rohani ideális jelölt a pozícióra, hiszen képes lesz Irán érdekeit szem előtt tartva tárgyalni a nukleáris kérdésekről.
Rohani élesen bírálta a jelenlegi elnök kormányzását, rámutatva, hogy az infláció meghaladja a 30 százalékot, a munkanélküliség 13 százalék körüli, és a Nemzetközi Valutaalap gazdasági visszaesésről számolt be. „Szégyen, hogy az IMF értékelése szerint az országot recesszió sújtja, a Központi Bank pedig továbbra is hallgat” – jelentette ki Rohani, aki szerint Ahmadinezsád kudarcot vallott gazdasági téren, annak ellenére, hogy elnöksége idején összesen mintegy 700 milliárd dollárt tett ki az olajból származó bevétel. Az iszlám köztársaság elnökválasztási kampánygyűlésén korábbi kormánytagok, politikai szereplők és klerikusok is részt vettek, továbbá az előző elnök, Akbar Ha-
shemi Rafszandzsani két gyermeke is megjelent.
Az őszinte párbeszéd nukleáris kérdésekben egyébként tisztázhatná azt a Washington Postban néhány napja megjelent információt is, miszerint a németországi, Ruhr-vidéki Dinslaken városában található – egykor az iráni hírszerzéssel is kapcsolatban álló – gyárban úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai célokra is alkalmazható termékeket és technológiákat állítottak elő. A nagynyomású gáztartályok gyártásával foglalkozó MCS Technologies tulajdonosai befektetők híján kénytelenek voltak március 29-én bezárni vállalatukat, előtte azonban olyan technológiát állítottak elő, amely az urándúsításhoz szükséges centrifugák gyártását tette lehetővé. Igazgatósági tagjai és pénzügyi befektetői között pedig néhány iráni állampolgár is megfordult.
2013. 04. 19. (XVII/16)
