„Legalább nem hagyok adósságot a gyermekeimre” – kiabálta az a 77 éves férfi, aki az athéni parlament közelében lett öngyilkos tavaly. Az észak-spanyolországi Bilbao egyik külvárosában egy 53 éves nő a bírósági végrehajtók közeledtét látva vetette le magát harmadik emeleti lakása erkélyéről. Az elmúlt időszakban egyre több ilyen drámai esetet lehetett hallani a súlyos gazdasági válsággal küzdő európai országokból. Pedig Görögország korábban a legalacsonyabb öngyilkossági rátával rendelkező állam volt Európában. A pénzügyi krízis óta viszont jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik kilátástalan helyzetük miatt önkezükkel vetettek véget életüknek. A görög egészségügyi minisztérium jelentése szerint 2011 januárja és májusa között 40 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma az országban az előző év azonos időszakához képest. De az egész unió területén megállapítható, hogy 2007 óta egyre több 65 év alatti ember vet véget az életének, korábban pedig határozottan csökkent ebben a korcsoportban az öngyilkosságok száma.
Az euróválság nemcsak az öngyilkosságok ijesztő mértékű növekedését eredményezte. A legismertebb orvosi hetilap, a The Lancet nemrég közölt tanulmányából kiderül, hogy a gazdasági nehézségeknek sokkal szélesebb körű egészségügyi hatásai vannak. A legsúlyosabban érintett országok azok, ahol szigorú megszorításokat léptettek életbe a nemzetközi segítségért cserébe. Ezekben az államokban a kormányzat kiadáscsökkentő intézkedései – például az új adók bevezetése, elbocsátások, fizetések, nyugdíjak és segélyek csökkentése – olyan terhet rónak a lakosságra, amely az egészségükre is katasztrofálisan hat. Egyre többen szenvednek súlyos depresszióban vagy valamilyen más mentális vagy pszichoszomatikus megbetegedésben. Ráadásul a megszorítások az egészségügyet is érintik, emiatt romlott a szolgáltatások színvonala, és kevesebben jogosultak az ingyenes ellátásra. Ezért sok beteg nem tud a megfelelő időben orvosi segítséget keresni. A szakemberek azt is kiemelik, hogy míg a gazdaság alakulásáról gyorsan lehet adatokat készíteni, addig az emberek egészségéről csak évekkel később lehet pontos információkat szerezni. Jelenleg ezért csak a korai hatásokról lehet beszámolni, a válság több következménye azonban csak a jövőben fog kiderülni.
Járványok a megszorítások nyomábanA The Lancet elemzése a Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban kialakult drámai helyzettel foglalkozik. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta trojka Görögország számára komoly kiadáscsökkentést írt elő a pénzügyi mentőcsomag feltételeként. Bár az egészségügy elvileg a belügyek közé tartozna, a trojka többek között meghatározta, hogy az egészségügyre fordított kiadások nem haladhatják meg az ország GDP-jének 6 százalékát. A tanulmány készítői kiemelik: a lépéssel precedenst teremtettek az Európai Unió számára, hogy egyes országokban átvehetik az ellenőrzést az egészségügy felett is. A megtakarításokat leginkább a gyógyszerekre kiadott közpénzek lefaragásával, bércsökkentésekkel, leépítésekkel és az egészségügyi szolgáltatások fizetőssé tételével lehet elérni. A nadrágszíjhúzás azonban már járványokat is okozott: felütötte fejét a malária, de nőtt a HIV-fertőzöttek száma is, miután megnyirbálták a szúnyogirtásra és az intravénás gyógyszerekhez szükséges tűkre szánt összegeket. Megjelent a nyugat-nílusi vírus és a trópusi náthaláz is. A tanulmány szerint Görögországban tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy már hiány lépett fel gyógyszerekben, szakemberekben, valamint orvosi felszerelésekben is.
2013. 04. 04. (XVII/14)
