A Tel Aviv Egyetemen működő, az európai zsidóság helyzetének vizsgálatára létrehozott Kantor Központ globális antiszemitizmusról készült jelentése a Holokauszt Emléknapja előtti este látott napvilágot. A jelentés szerint a 2012-ben elkövetett erőszakos vagy vandál megnyilvánulások száma az előző évihez képest jelentősen, 526-ról 686-ra nőtt. Hosszabb időszakot figyelembe véve ez több mint kétszerese a 10, és több mint négyszerese a 20 évvel ezelőtti erőszakos cselekmények számának. Az incidensek közel felében – 273 esetben – a támadás célpontjai zsidó emberek voltak, ebből 43 alkalommal fegyveres merénylet történt. A zsinagógák, emlékművek és temetők elleni vandalizmus az erőszakos incidensek közel harmadát tette ki. A támadások negyede zsidó személyek privát tulajdona ellen irányult, míg az esetek mintegy 10 százalékában iskolákat és más közösségi létesítményeket rongáltak meg 2012-ben.
A listát Franciaország vezeti kereken 200 erőszakos incidenssel, ami majdnem kétszerese a 2011-ben regisztrált eseteknek. A sorban az Izraelen kívül a legnagyobb zsidó populációval rendelkező országok, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália következnek.
A zsidó közösségek elleni támadások sorát Franciaországban a toulouse-i Ozar Hatorah iskolánál tavaly márciusban egy iszlamista által elkövetett merénylet indította el, amely 4 ember, köztük 3 gyermek halálát okozta. Ezt követően az antiszemita megnyilvánulásoknak és fizikai atrocitásoknak 2004 óta nem látott sorozata következett Franciaországban. Több esemény, utcai bántalmazás, valamint a szeptemberben egy párizsi kóser boltnál végrehajtott merénylet mögött is szélsőséges muzulmánok álltak.
A 2012-ben megfigyelt növekedéshez némileg hozzájárult az izraeli hadsereg által tavaly novemberben elkövetett, Ahmed al-Dzsabari Hamasz-vezető halálát okozó támadás, valamint az azt követő, a Gázai övezetben végrehajtott Felhőoszlop hadművelet is. Mindez azonban még a muzulmán országokban is jóval enyhébb reakciót váltott ki, mint a 2008–2009 telén végrehajtott Öntött ólom hadművelet. Sőt, a gázai katonai beavatkozás jelentősége a toulouse-i merénylet hatásához képest is elmaradt, ami Franciaországon kívül más országokban, leginkább Nagy-Britanniában volt érezhető, ott csak márciusban 75 incidensről számoltak be.
A muzulmán és arab országokban jelentős változás 2011-hez képest nem történt, azonban az összeesküvés-elméletek – főként internetes – terjesztése, valamint a tévében sugárzott antiszemita prédikációk intenzívebbé váltak.
Az erőszakos incidenseknél világszerte sokkal gyakoribbak a verbális fenyegetések, inzultusok. Az antiszemita nyelvezet drámai, főként az internet általi terjedése mellett a szemtől szembe történő zaklatás továbbra is aggasztó mértékben növekedő tendenciát mutat. Ez utóbbi különösen Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában jellemző, sokszor a nyílt utcán, zsinagógák és iskolák közelében történt, és a fenyegetést gyakran fizikai bántalmazás is kísérte. Leggyakrabban Franciaországban és Svédországban fordult elő, de többek között Berlin és Budapest utcáin sem ismeretlen jelenség ez a fajta zaklatás.
A zsidóságot ért támadások számának növekedése összefügg a szélsőjobboldali irányzatok és a nyílt antiszemita és anticionista propagandát hirdető pártok erősödésével, ami különösen figyelemre méltó Ukrajnában, Görögországban és hazánkban. A jelentéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzottak szerint Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke Európában a leginkább aggasztó rasszista és antiszemita trendet Magyarországon látja. Tény, hogy míg közvetlen szomszédainknál, például Szlovákiában és Szerbiában 1, Ausztriában pedig 2 antiszemita tettet regisztráltak, hazánkban 12 erőszakos megnyilvánulás történt 2012-ben.
2013. 04. 19. (XVII/16)
