hetilap

Ruiz-Gallardón igazságügy-miniszter szerint bárki, aki bizonyítani tudja származását, kezébe kaphatja a spanyol útlevelet. A hír futótűzként terjedt a szefárd közösségekben szerte a világon. A Spanyolországi Zsidó Közösségek Szövetségének adatai szerint csak az első hónapban körülbelül 6 ezren nyújtottak be kérelmet, többek között az amerikai Kongresszus egy meg nem nevezett tagja.
Doreen Carvajal, a  The New York Times párizsi tudósítója néhány évvel a deklaráció előtt tudta meg, hogy felmenői között szefárdok vannak: „Nagyon izgalmas, borzongató pillanat volt, amikor hallottam [a tervezetről] – azt gondoltam, eljött az igazság pillanata!” Szinte azonnal határozott: „Valamiféle romantikus érzés volt bennem… Azt gondoltam, megpróbálom megszerezni az útlevelet, és végre bezárult a kör…”
A hírhedten kegyetlen spanyol inkvizíció 1492-ben érte utol Spanyolország és Portugália zsidó lakosságát – így maradt a világ egyik legnagyobb, 300 ezer fős zsidó diaszpórájából mára körülbelül 50 ezer. A zsidókat erőszakkal kényszerítették a katolikus hitre való áttérésre, és aki nem volt erre hajlandó, azt kitoloncolták szülő­hazá­já­ból. Ők elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Délkelet-Európában telepedtek le.
A Spanyolországgal szomszédos Portugália parlamentjében is napirendre került néhány héttel ezelőtt a vallásos üldöztetés következtében elmenekült zsidóság visszainvitálása. Portugáliában néhány évvel később kezdődött az inkvizíció, a szefárdokat végül 1536-ban üldözték el. Ők főleg európai kikötővárosokba (Amszterdam, Hamburg, London, Bayonne, Bordeaux, Livorno) mene­kültek, mivel közülük sokan voltak érdekeltek a nagykereskedelemben.
A több mint 521 éves végzés visszavonása sikeres lehet, ha a kérdésben a portugál Szociáldemokrata Párt a szocialisták mellé áll, így 80 százalékos többséget alkotva. A tervezet szerint azok a zsidók lesznek jogosultak állampolgárság igénylésére, akiknek őseit a 16. században telepítették ki az országból, és „portugál kötődésű szefárd zsidó közösséghez tartoznak”. Fel kell mutatniuk szefárd neveket felmenőik között, illetve beszélniük kell a portugál nyelvet.
Jose Oulman Carp, a portugáliai Lisszaboni Zsidó Közösség elnöke elmondta: elsősorban Törökországban számítanak nagy érdeklődésre, ahol annak idején számos portugál zsidó menekült talált otthonra. Carp, aki éveken át kitartóan lobbizott e döntés megszületéséért, Portugáliát olyan országként jellemezte, amely nem ismeri az antiszemitizmust.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek