Barroso szerint a németek által képviselt megszorítási politika „alapvetően helyes”, ám „elérte a korlátait”. „Ahhoz, hogy egy politika sikeres legyen, nem elég megfelelően megtervezni, hanem minimális politikai és társadalmi támogatással is kell, hogy rendelkezzen” – véli az EB elnöke. A bejelentés az után történt, hogy az Eurostat, az Európai Bizottság elemző intézete közzétette az uniós tagállamok költségvetési hiányát, amely összességében a nagy megszorítások mellett is nőtt, nem csökkent. Elemzők szerint a válságban lévő államok a nagy megszorításokból nemhogy profitáltak volna, hanem megállt a gazdasági növekedés, a helyzet pedig nem javul.
A németek ellenreakciója sem késett. Az újságok, köztük a Spiegel magazin online változata azzal vádolta Barrosót, hogy ahelyett, hogy az Európai Bizottság vezetőjeként egy egész Európára vonatkozó összképet nézne, inkább egy volt portugál miniszterelnök békaperspektíváját képviseli, ahonnan nézve komolyra fordult a helyzet, mivel Barroso pártja a megszorítási politikával már nem olyan népszerű, mint korábban volt.
Az összképhez hozzátartozik, hogy az unióban egyedül a németeknek volt pozitív a költségvetési mérlegük, több tagállamnak pedig akár tíz százalék fölé is ment a hiánya 2012-ben. Ennek a kritikus szint alá tornászásához adna Barroso valamivel több időt. Május 29-én dől el, hogy az Európai Bizottság ad-e Franciaországnak és Spanyolországnak még egy évet a hiánycél elérése érdekében.
A megoldás valószínűleg ezúttal is az álláspontok között lehet, az enyhítésnek viszont a németek minden erejükkel ellenállnak majd. Guido Westerwelle külügyminiszter szerint a növekedést nem újabb adósságokkal kell megvásárolni: ha az unió enged a költségvetési szigorból, akkor „hosszú évekre bebetonozzuk Európában a munkanélküliséget”. A külügyminiszter szerint „a növekedés és a konszolidációs lépések ugyanannak az éremnek a két oldala”.