hetilap

Az immár három éve tartó pénzügyi és adósságválság egyre jobban előkészíti a terepet a szélsőséges mozgalmaknak, amelyeknek a legfőbb üzenete az Európai Unió által megkövetelt megszorítások megszüntetése, akár az unióból való kilépés is. Az idő múlásával egyre több uniós polgár kérdőjelezi meg az unió döntéseinek demokratikus voltát, és rohamosan emelkedik az euroszkeptikusok száma a társadalmakon belül. A vizsgált országokban, amelyek az unió 500 milliós népességéből összesen 350 milliót tesznek ki, mindenhol ugyanaz a tendencia látszott az Eurobarometer, az EU közvélemény-kutató intézete felméréséből, amelyet a hat ország vezető lapjai tettek közzé.

Az Eurobarometer vizsgálata kiterjedt Németországra, Olaszországra, Spanyolországra, Franciaországra, Nagy-Britanniára és Lengyelországra – ez utóbbit növekedési üteme és létszáma egyaránt a nagyok közé emeli. A felmérésből egyértelműen látszik, hogy teljesen mindegy, hogy a vizsgált ország az adósságtengerben fuldokolva kapálózik, vagy a mentőcsónakból éppen mentőövet dob a fuldoklónak, az általános elégedetlenség mindenhol kézzelfogható. A legnagyobb ugrás Spanyolországban következett be 2007 óta, ahol öt év alatt 23 százalékról 72 százalékra ugrott az euro-szkeptikusok aránya. Hasonló, bár nem ilyen mértékű a növekedés a többi országban is: Lengyelországban 24 százalékkal, a németeknél 23 százalékkal, a briteknél 20 százalékkal, Olaszországban 25 százalékkal, Franciaországban 15 százalékkal többen vannak a társadalomban azok, akik nem támogatják országuk uniós tagságát.

Ez a környezet még Németországban is kedvez az egyre inkább teret nyerő  populista mozgalmaknak. A nemrégiben alakult „Választás Németországnak” (AfD) nevű párt központi üzenete az eurozónából való kilépés, és úgy tűnik, egyre növekszik a népszerűsége a közelgő választások előtt (Hétvége a kastélyban. Hetek, 2013. április 19.).

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek