Franklin Graham, a Billy Graham Evangélizációs Társaság elnöke Barack Obamának írt levelében közölte: a társaság, és a „Szamaritánus Erszénye” nevű nemzetközi humanitárius szervezetük is az amerikai adóhatóság célpontjai voltak. A lelkész szerint az adóhivatal tavaly szeptemberben értesítette őket, hogy pótlólagosan ellenőrzi tevékenységeiket a 2010-es adóévben. Az IRS azt követően bukkant fel Grahaméknél, hogy újsághirdetéseket jelentettek meg Észak-Karolinában, amelyekkel egy alkotmánykiegészítés mellett kampányoltak, amely betiltaná az azonos neműek házasságát az államban.
Az amerikai legfelsőbb bíróság 2010-ben engedélyezte nonprofit szervezetek számára, hogy korlátlanul költsenek politikai hirdetésekre a választási kampányok idején. Egy kritériumnak kellett csupán eleget tenniük: nem állhattak ki konkrét jelöltek vagy pártok mellett, „csak” társadalmi ügyek mellett kampányolhattak. Az amerikai adóügyi főellenőr vizsgálatából azonban az derül ki, hogy az adóhivatal nem ezt a kritériumot ellenőrizte több mint másfél éven át, hanem a csoportok politikai kötődését. A visszaéléseket állítólag legtöbbször a cincinnati képviselet követte el.
A hatóságok különösen azokra a csoportokra álltak rá, akiknek a nevében szerepelt a ’Tea Party’ vagy a hazafi kifejezés. Elterjedt gyakorlat volt, hogy a beadványokat 13 hónapnál tovább bírálják el. Az egyik szervezet például, amely „Shenandoah Valley Tea Party Patriots” néven működött, több mint húsz hónap után kapott választ beadványára: egy 38 kérdésből álló nyomtatványt kellett kitöltenie, amelynek során a legapróbb részletekig be kellett számolnia a tagokról. A lassú ügyintézés miatt a szervezet pénzügyi igazgatója felkereste az adóhivatalt, ahol azt a választ kapta az egyik munkatárstól, hogy asztalán egy halom ’Tea Party’ jelentkezés hever, és hogy ezeket alapos vizsgálatnak vetik alá, mert „újfajta állatnak” számítanak. Egy, a hagyományos házasság mellett kampányoló szervezet pedig egyenesen azt állítja, hogy az IRS bizalmas információkat szolgáltatott ki róluk liberális ellenfeleiknek az elnökválasztási évben. A Nemzeti Szervezet a Házasságért nevű csoport kongresszusi vizsgálatot sürgetett, hogy kiderítsék, hogyan jutott a melegpárti Emberi Jogok Kampánya nevű szervezet olyan nem publikus adózási dokumentumokhoz, amelyeket az adóhivatalnál kellett benyújtania a konzervatív csoportnak. A kiszivárogtatott adatok alapján a liberális szervezet Mitt Romney-t támadta, amiért a volt republikánus elnökjelölt 10 ezer dollárt adományozott a konzervatív csoportnak, hogy támogassa azt a kaliforniai alktomány-kiegészítést, amely egy nő és egy férfi közötti szövetségként határozza meg a házasságot.
A botrány kapcsán vizsgálat indult annak kiderítésére is, hogy ki és mikor tudhatott a visszaélésekről. Az adóhivatalnál már korábban belső vizsgálat kezdődött, ennek állásáról pedig Jay Carney, a washingtoni elnöki hivatal szóvivője szerint a Fehér Ház vezető jogtanácsosát az április 22-ei héten értesítették.
A jogtanácsos ezután tájékoztatta Denis McDonough-t, a Fehér Ház kabinetfőnökét és az elnöki hivatal több tisztségviselőjét. Carney viszont hangsúlyozta: Obama nem tudott az ügyről, mert úgy vélték, hogy „helytelen” egy vizsgálatba beavatni, ami még nem zárult le. Obama tűrhetetlennek és megbocsáthatatlannak nevezte a visszaéléseket, és az „elkövetők” felelősségre vonására utasította Jack Lew pénzügyminisztert.
Bár korainak tartja, de teljességgel nem zárja ki az elnök elleni bizalmatlansági indítvány lehetőségét Rand Paul kentucki szenátor. A bengázi–ügy után kibontakozó IRS-ügyet egyes republikánusok már a Watergate–botrányhoz hasonlítják. „Az ég szerelmére, valakit ki kellene már rúgni, vagy börtönbe küldeni!” – fakadt ki mintegy 500 fős pártbeli hallgatósága előtt hétfőn este Paul.
Fejek már hullottak: lemondott például az adóhatóság ügyvivő igazgatója, Steven Miller, aki egy múlt heti kongresszusi meghallgatáson bocsánatot kért a történtekért, és azzal próbált mentegetőzni, hogy a visszaélések azért történtek, mert hirtelen nagyon sok beadvány érkezett hozzájuk. Ezt viszont többen cáfolják. Miller egyébként az IRS helyettes vezetőjeként már 2012 tavaszán hallott a visszaélésekről. De nem csak ő volt az, akinek az elnökválasztás évében tudomása volt az ügyről: a pénzügyi tárca adóügyi főellenőre állítása szerint tavaly júniusban a tárca vezető jogtanácsosát, majd pedig Neal Wolin miniszterhelyettest is tájékoztatta a folyamatban lévő auditról.
A visszaélések mind a konzervatív, mind pedig a liberális amerikaiak között felháborodást keltettek. Egy friss ABC News/Washington Post közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek döntő többsége (74 százalék) helytelennek tartja az adóhatóság viselkedését, míg 56 százalékuk úgy véli, hogy a hatóságok szándékosan vettek célba konzervatív csoportokat, és nem adminisztratív hibáról van szó. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a kormányzat mindent maradéktalanul nyilvánosságra hoz a visszaélésekkel kapcsolatban: 45 százalék azt gyanítja, hogy eltussolják a botrányt, 42 százalék szerint viszont teljesen átlátható az ügy. A bizalmatlanságot csak fokozzák az AP hírügynökség munkatársainak titkos hatósági lehallgatása (lásd keretes írásunkat), valamint a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja körüli ellentmondások. Az utóbbival kapcsolatban már az amerikaiak 55 százaléka gondolja azt, hogy a kormányzat elhallgat információkat a történtekkel kapcsolatban. Összességében megállapítható, hogy nő a bizalmatlanság a szövetségi kormányzattal szemben: a megkérdezettek 54 százaléka szerint a kormányzat nem védi, hanem inkább veszélyezteti az átlag amerikaiak jogait.
Füles
2013. 05. 24. (XVII/21)
