Folyik a küzdelem a kábítószerek legújabb, alattomos generációja ellen. Az EU lisszaboni kábítószerügyi központjának éves jelentése szerint Európában ijesztően növekszik a szintetikus drogok használata, amelyek rohamosan veszik át a heroin, a kokain és a kannabisz helyét. A többnyire távol-keleti eredetű, úgynevezett „legális hangulatjavítók” (legal highs) és dizájner drogok készítői úgy játsszák ki a törvényeket, hogy már betiltott kábítószerek összetevőiből apróbb módosításokkal még ismeretlen, ezért átmenetileg legális vegyületeket állítanak elő. A variációs lehetőségeknek köszönhetően az újabb és újabb drogmutációk tárháza végtelen, a hatóságok nem győzik felvenni a versenyt a főként kínai és indiai „találmányokkal”. A jelentés csak 2012-ben hetvenhárom új, az EU-tagállamokban felbukkant pszichoaktív anyagról számol be, míg 2009-ben ez a szám még „csak” huszonnégy volt. 2013-ban eddig átlagosan hetente bukkant fel új anyag.
A szintetikus drogok népszerűségének egyik oka, hogy kényelmesen, gyorsan be lehet őket szerezni: nyíltan árusítják a szórakozóhelyeken, és csupán néhány kattintással megrendelhetők az interneten keresztül. Ráadásul viszonylag jó áron lehet hozzájuk jutni: nemcsak a hagyományos pszichoaktív szereknél olcsóbbak, hanem az alkoholnál is, ráadásul jóval nagyobbat „ütnek”. A virágzó online drogkereskedelem képviselői többnyire illatosító, növényi füstölő, fürdősó, növénytápsó, herbál vagy kísérleti vegyszer fedőneveken kínálják bódító termékeiket, amelyeket nemritkán az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” felirattal is ellátnak – felhasználásuk célja azonban mind az eladó, mind a vásárlók számára egyértelmű. 2012 januárjáig az EU kábítószerügyi központja hatszázkilencvenhárom új pszichoaktív szereket kínáló, európai piacra szakosodott internetes áruházat azonosított.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy gyógyszerészeti és méregtani adatok hiányában nagyon nehéz megjósolni ezeknek a drogoknak a fogyasztókra gyakorolt hosszú távú hatásait. A tény, hogy az újabb és újabb pszichoaktív anyagokra nem vonatkoznak az éppen érvényben lévő nemzetközi kábítószer-ellenes szabályozások, további problémákat vet fel, hiszen ez a jelenség mind ez idáig ismeretlen volt az európai drogpiacokon. Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan stratégián dolgozik, ami lehetővé tenné, hogy az EU hatékonyabban lépjen fel az új pszichoaktív anyagok terjesztésével szemben.
A beszámoló szerint az európai felnőttek egynegyede – mintegy nyolcvanötmillió ember – használt már valamilyen illegális kábítószert az élete során. A tanulmányból kiderül, hogy még mindig a marihuána a legnépszerűbb illegális drog: 77 millió európai felnőtt kannabiszszármazékot, míg 14,5 millióan kokaint, 12,7 millióan amfetaminokat, 11,4 millióan pedig ecstasyt fogyasztottak. A felmérés alapján az Egyesült Királyságban a legelterjedtebb a kokain-, amfetamin- és ecstasyhasználat, míg Dánia és Franciaország a kannabiszfogyasztásban áll az első helyen. Egy év alatt egymillió esetben foglaltak le illegális kábítószert a hatóságok – az elkobzott anyagok 41 százaléka marihuána, 36 százaléka pedig hasis volt.
Szomorú tendencia, hogy a legális drogok megjelenésével a szerfogyasztók életkora egyre alacsonyabbá válik. Mivel az új bódító anyagok legalitása biztonságosságot, veszélytelenséget sugall, nem ritka, hogy tizenkét-tizenhárom éves tinik próbálják ki őket, a középiskolások többsége pedig már ezeket részesíti előnyben egy-egy bulizás során. A dizájner drogok azonban korántsem veszélytelenek: már Magyarországon is van halálos áldozatuk, a budapesti toxikológiai osztályokon pedig évente körülbelül 200 fiatalt kezelnek dizájner drogok túladagolása miatt. Az EU-jelentés szerint a drogfogyasztás egyébként közvetlenül (túladagolás) vagy közvetetten (drogfogyasztás következtében fellépő betegség, baleset, erőszak, öngyilkosság) az európai fiatalok halálozásának egyik legfőbb oka.
C-lista
2013. 06. 07. (XVII/23)
