Noha az orosz (és korábban a szovjet) vezetők mindig is távol tartották családjaikat a médiától, Ludmilla Putyina még elődeinél is ritkábban mutatkozott a nyilvánosság előtt, különösen az elmúlt években. Az orosz sajtóban időről időre felmerült a kérdés, miért rejtegeti Putyin a családját: felesége mintegy tíz éve alig jelenik meg a nyilvánosság előtt, lányairól pedig szinte semmit nem tudni, bár az elnök a válás bejelentésekor említést tett arról, hogy Oroszországban szereztek diplomát, és ott élnek. Ludmilla asszony nem lett divatikon, nem vonta magára a sajtó figyelmét jótékonysági akcióival, nem ültetett veteményest az elnöki rezidencia telkén, ahogy azt nyugati kolléganőitől megszokhattuk. Sőt, mint utóbb kiderült, nem is élt már együtt az elnökkel, aki válásuk bejelentésekor ezt azzal indokolta, hogy a nyilvánosság előtt zajló életvitel teljesen idegen az asszonytól. Korábban olyan hírek is felröppentek róla, hogy kolostorba vonult, és nyilvánvalóan az sem használt Vlagyimir Vlagyimiroviccsal való kapcsolatának, hogy az elnökről elterjedt: viszonya van Alina Kabajeva tornászbajnokkal, aki ismeretlen apától gyermeket szült a közelmúltban, majd sportolói karrierjét politikusira cserélve a duma képviselője lett.
A házaspár a válás tényét az Esmeralda című balettelőadás után a Kreml Palotában közölte a sajtóval, helyesebben először csak azt jelentették be, hogy a házasságuk véget ért. Ludmilla Alekszandrovna elmondta: már mindketten külön életet élnek, gyerekeik önállóak, a nyilvánosságot pedig nagyon nehezen viselte. A riporter kérdésére, hogy akkor ez azt jelenti-e, hogy válnak, azt válaszolta: igen, ez egy civilizált válás.
Nos, jelen esetben nincs jelentősége annak, hogy a válás civilizált-e vagy sem. Az elnök népszerűségi mutatóiban ugyanis nem fog negatív irányú változást előidézni a bejelentés, hiszen az orosz társadalomban egyfelől a magánügyeként kezelik a kérdést, és elválasztják a politikától, másrészt a házasságok több mint fele végződik válással az országban. Ráadásul az elnöki párról korábban is feltételezték, hogy nem túl harmonikus a kapcsolatuk. Emellett felmerülhet a kérdés, hogy a konzervatív értékeket valló, pravoszláv elkötelezettségű pár válásának milyen lesz az egyházon belüli fogadtatása – ezt Putyin rövidre zárta: nincs semmiféle vallási vonatkozás, mivel nem történt egyházi házasságkötés.
Mindemellett az oroszok a nyilvános bejelentést az elnök egyenes, őszinte gesztusának tartják, amely közelebb hozza őt a hétköznapi emberhez. Még ha nem is volt egyházi esküvő, és a válás vallási oldalától eltekintünk, az orosz ellenzék egyik legismertebb riportere, Xénia Szobcsak joggal tette fel a kérdést: Nem volt-e kényelmetlen az elnök számára a házasság felbomlása? „Az elmúlt évek során láthattuk, hogy milyen tudatosan építette Oroszországban a patriarchális társadalmat, amely a családi és a pravoszláv értékeken alapul. Hogyan fogja mindezt összeegyeztetni Kirill pátriárka álláspontjával?”
Az oroszok a Szovjetunió megalakulásáig egyházi szertartás keretei között házasodtak és váltak, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy csak a bibliai alapon elfogadott okok miatt bomlott fel házasság. A szovjethatalom ezt a kérdést a bíróságok hatáskörébe helyezte át, így a válások száma megnövekedett, majd a Szovjetunió felbomlásával, a nyugati értékrend térhódításával a korábban konzervatív hozzáállás teljes fordulatot vett, így mára Oroszország a világelsők között van a felbomló házasságok arányát tekintve. Ebben a közegben természetesen érthető, hogy elfogadással kezelik az elnök döntését, ugyanakkor joggal merül fel a bírálók részéről az igény, hogy az ország első embere személyes példájával segítse ennek a trendnek a megfordítását. Annál is inkább, mert az orosz társadalom egyik legégetőbb problémája éppen a demográfiai kérdés.
2013. 06. 14. (XVII/24)
