A kínai és orosz hadihajók Japán-tengeren tartott közös hadgyakorlat-sorozata azt jelzi, hogy a két, hagyományosan ellenséges viszonyban álló ország közötti feszültség enyhülni látszik. Ez volt Kína történetében a legnagyobb hadászati együttműködés egy másik országgal, így a páratlan eseménysorozat nagy médiatámogatást kapott: a kínai köztévé és az állami hírügynökségek folyamatosan „reklámozták”, élőben közvetítették a lőgyakorlatokat.
A kínai flotta parancsnoka szerint a hadműveletek célja a „stratégiai bizalom” kiépítése és a flottaközi együttműködés javítása volt. Pekingnek ugyanakkor nem titkolt szándéka, hogy bebizonyítsa: nem marad magára olyan időkben, amikor az Egyesült Államok az Ázsiára koncentrálás jegyében flottájának és légierejének nagy részét a Csendes-óceánra telepíti.
Az Obama-kormány döntését, miszerint Amerikának katonailag jobban meg kell vetnie a lábát Ázsiában, Kína a hidegháborús „feltartóztatási politikaként” értelmezi. Elemzők szerint ezért lehetséges, hogy Kína erősebb katonai és gazdasági kapcsolatokat igyekszik kiépíteni a mindeddig fenntartásokkal kezelt Oroszországgal.