„Gazdasági terrorizmusnak” nevezte az Európai Unió döntését Naftali Bennett. Az izraeli gazdasági miniszter szerint, ha Brüsszel bármilyen formában részt kíván venni a közel-keleti diplomáciai rendezésben, tartózkodnia kellene az ilyen egyoldalú lépésektől.
Bár az uniós direktíva hivatalos szövegét csak lapzártánk után teszik közzé, a The Tablet magazin által előzetesen közzétett dokumentum alapján Brüsszel törvénytelennek minősít az 1967 előtti „határokon” túli minden izraeli jelenlétet. Az Európai Unió eddig is nyilvánvalóvá tette, hogy elítéli az „izraeli megszállást”, ám az Európai Bizottság általános uniós irányelvként most először szögezi le azt, hogy nem ismeri el Izrael fennhatóságát „az Izrael által 1967 óta megszállt területeken, amelyek közé tartozik a Golán-fennsík, a Gázai övezet valamint a Nyugati-part, beleértve Kelet-Jeruzsálemet”. A rendelkezést 2014-től kezdődően az Európai Unió és Izrael között fennálló valamennyi szerződésben és együttműködési megállapodásban érvényesíteni kell.
A delegitimációs lépés több mint félmillió izraeli állampolgárt bélyegez meg, akik olyan történelmi zsidó településeken élnek, mint Hebron, Beit El, Siló, Efrat, nem is beszélve „Kelet-Jeruzsálemről”, ami azonos a történelmi Jeruzsálemmel. Az intézkedés elvárja, hogy minden izraeli intézmény és cég tanúsítsa Brüsszel felé, hogy nem áll kapcsolatban ezekkel a „megszállókkal”. Az Unió már eddig is bojkottálta a „telepesektől” származó árucikkeket és a „megszállt területeken” működő olyan oktatási intézményeket, mint például az arieli egyetem. A gazdasági tét most azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az uniós tagállamok és Izrael közötti évi 40 milliárd eurós forgalmat érinti, még akkor is, ha a direktíva – ahogy egyes értelmezések állítják – nem lesz kötelező az egyes európai országok számára.
2013. 07. 19. (XVII/29)
