Augusztus 20-án voksolnak a cseh alsóház képviselői arról, hogy feloszlatja-e magát a parlament, amihez a képviselőház háromötödös többségének szavazata szükséges, azaz a 200 főből minimum 120-nak támogatnia kell. Amennyiben a parlament megszavazza a határozatot, az államfőnek új választást kell kiírnia, amit 60 napon belül meg kell tartani.
A szociáldemokratáknak és a TOP 09-nek megvan a többsége ahhoz, hogy megszavazza a parlament önfeloszlatását, és valószínűleg az akarat is meglesz, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint egy előrehozott választás a szocdem párt győzelmét hozná – magyarázta lapunknak Vladimíra Dvořáková, a Prágai Közgazdasági Egyetem politikai tudományok karának tanszékvezetője. Emellett a Zeman riválisaként elnöki posztért elindult korábbi jelölt, Karel Schwarzenberg pártja, a TOP 09 is kinyilvánította, hogy támogatja a feloszlatást. Ugyanakkor a jobboldali képviselők részéről erős az ellenállás ezzel szemben, hiszen nagy valószínűség szerint sokan az utolsó ciklusukat töltik jól jövedelmező állásukban, így a korábbi legnagyobb kormánypárt, az ODS ellenzi az önfeloszlatást.
A cseh választók háromnegyede egyébként a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását szeretné.
Amennyiben a jövő heti voksolás mégsem a parlament önfeloszlatásával végződne, az államfőnek az alkotmány szerint újra lehetősége van kormányfő jelölésére, és Dvořáková szerint a jelölt újfent Jiří Rusnok (képünkön) lenne. A szociáldemokrata kötődésű politikus fiatal korában Miloš Zeman hatására kezdett közéleti szereplésbe, a 2012-es államfő-választási kampányban pedig segítette Zeman megválasztását. A választásokig Rusnok ügyvivőként kormányozza az országot, amely pozíció semmiben nem különbözik a teljes felhatalmazással rendelkező kabinettől – holott parlamenti és közvetlen választói jóváhagyással nem rendelkezik. A Rusnokkal szemben voksolók önmérsékletre szólítják fel az ügyvivő kabinetet, hogy hosszú távon meghatározó döntéseket és komoly pozíciókat érintő személyi változásokat ne hozzon az ideiglenes időszakban.
Csehországban az után alakult ki belpolitikai válság, hogy Petr Nečas miniszterelnök júniusban korrupciós botrányok miatt lemondásra kényszerült. A korábbi kormányzó párt, az ODS, a LIDEM és TOP 09 pártokkal alakított jobbközép koalícióban kormányozta az országot, amely a jelenlegi gazdasági válságnak az egyik legkomolyabb vesztese az unióban: a rendszerváltás óta leghosszabb ideje tartó recesszióból ugyan technikailag kilábalt, de az ország teljesítményét rontja a folyamatos politikai bizonytalanság.
2013. 08. 16. (XVII/33)
