Oprah, aki Tina Turner szűk körű esküvőjére érkezett Svájcba, egy táskát szeretett volna megnézni Zürich egyik elegáns üzletében. Állítása szerint az eladó többszöri kérésre sem volt hajlandó megmutatni neki a 38 ezer dollár értékű krokodilbőr táskát, kijelentve: „Önnek túl sokba kerülne, nem engedhetné meg magának.” Oprah higgadtan kezelte a helyzetet, de az eset nyomán Európában még inkább felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Svájcban egyre növekvő problémát jelent a rasszizmus. A bolt tulajdonosa, Trudie Götz szerint az eladó valószínűleg félreértette Oprah-t, mivel nem beszél elég jól angolul, és Svájcban a tévéműsorát sem vetítik, így nem ismerték fel őt. Ez utóbbi tény azonban nem menti fel az eladót – Oprah ugyanis higgadt hangú nyilatkozataiban nem azt nehezményezte, hogy nem ismerték fel, hanem azt, hogy fekete bőrű lévén nem szolgálták ki egy elegáns üzletben, amikor gazdagságának semmilyen külső jelét nem viselte magán.
Emberi jogi szervezetek már jó ideje aggodalommal figyelik a menekültekről és bevándorlókról Svájcban folytatott diskurzust, hiszen idén júniusban szigorították a menekültekkel kapcsolatos törvényeket, és újabb ötletek születnek arra vonatkozóan, hogyan lehetne megoldani a bevándorlók és a helyi lakosság közötti konfliktusokat.
Bremgarten városában egy hete nyitották meg a menedékkérők számára az ideiglenes szálláshelyet, ahol 150 külföldit szállásoltak el. Több mint 20-an közülük Eritreából, Tibetből, Srí Lankáról és Szudánból érkeztek Svájcba. A város olyan megállapodást kötött a Svájci Menekültügyi Hivatallal, amelynek értelmében a menekültek ki lennének tiltva 32 „érzékeny területről” – ezek között uszodák, sportkomplexumok, az iskolák és templomok környéke, könyvtárak, kaszinók és az idősek otthona is szerepel. A törvényjavaslat kidolgozói szerint a szabályozással a helyi lakosságot védenék meg, hiszen a menekültek nem mehetnének a fent említett helyekre hivatalos engedély vagy kíséret nélkül, ennek pedig az lenne a következménye, hogy csökkennének a konfliktusok, a tolerancia pedig növekedne a menedékkérők felé. Roman Staub, Menzingen város polgármestere szerint azért van szükség a kitiltásra az iskolák környékén, mert az „problémás terület, hiszen a menedékkérők itt találkozhatnának a gyermekekkel”.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának
Hivatala ugyanakkor úgy látja, a menedékkérőket is megilleti a mozgás szabadságának joga, hiszen „legálisan vannak Svájcban, és nem követtek el semmiféle bűncselekményt”. Ráadásul ők is normális életre vágynak, ugyanis a menekültek sok esetben olyan nők, férfiak és gyermekek, akik háborúk és üldöztetések elől érkeztek Svájcba.
Az elkülönítésre tett javaslat nagy politikai vihart kavart. A Svájci Zöldpárt szerint problémás kategorizálni az embereket, és kitiltani őket bizonyos helyekről, míg a bevándorlásellenes politikát folytató Svájci Néppárt aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a menekültekkel együtt a prostitúció, a rablások és a drogkereskedelem is elterjedt. Az ő megoldásuk az, hogy kevésbé vonzóvá kell tenni az országot a bevándorlók számára. Nem ez az első eset, hogy Svájc állást foglal a bevándorlókkal szemben, ugyanis 2009 novemberében a lakosság 57 százaléka a további minaretek építésének betiltása mellett szavazott.
A következő hetekben újabb városokban fognak szálláshelyek nyílni a menedékkérők számára, és már ezeken a helyeken is előkészítették a „tiltólistákat”. Alpnach városban például még az erdőből is kitiltják majd a bevándorlókat.
Svájcban jelenleg kétszer annyi menedékjogot kérő van, mint amennyi az európai átlag: 332 lakosra jut egy menedékkérő, ami az európai átlag duplája. 2009-ig több mint 1,7 millió külföldit regisztráltak a hatóságok, ami a teljes lakosság 22 százaléka. Közéjük tartoznak a menedékkérők, a külföldi egyetemi hallgatók és az idénymunkások is, akik állandó letelepedési engedéllyel bírnak. A svájci bevándorlási törvény értelmében ők 12 év elteltével megkapják a svájci állampolgárságot.
A nagy létszámú olasz, német, portugál és szerb bevándorlók mellett számottevő a koszovói, török és macedón kisebbség is. A születendő gyermekek több mint 20 százaléka külföldi, és a népességnövekedés csupán 0,2 százaléka származik szaporodásból, 0,9 százaléka pedig bevándorlásból.
Sikersztori
Oprah Gail Winfrey 1954-ben született, az akkor még szegregációtól sújtott Mississippi államban. Tennessee államban végzett egyetemet, majd 1971-ben elkezdte rádiós és televíziós karrierjét Nashville-ben. 1976-ban már saját beszélgető show-t vezetett, amivel nagy sikert aratott. Színésznői karrierje a The Color Purple (Bíborszín) című Steven Spiel-berg-filmmel indult, majd 1986-ban elindította saját műsorát, az Oprah Winfrey Show-t, amelyet már az első évben 10 millióan kísértek figyelemmel. Oprah nemcsak műsora miatt vált híressé: több filmben és sorozatban kapott szerepet, és megalapította saját cégét, a Harpo Productionst, amelynek segítségével médiaóriássá vált. Műsorát jelenleg is több mint 100 országban nézik. A Forbes magazin szerint Oprah volt a leggazdagabb afroamerikai a 20. században (vagyonát jelenleg közel hárommilliárd dollárra becsülik), és talán a legjótékonyabb is: több mint 51 millió dollárt gyűjtött össze jótékonysági programokra, például dél-afrikai lányok oktatására, és a Katrina-hurrikán áldozatainak megsegítésére, emellett pedig elkötelezett gyermekjogi harcos is.
2013. 08. 16. (XVII/33)
