Robert Mugabe, Zimbabwe frissen újraválasztott, nyolcvankilenc éves elnöke azzal fenyegetőzik, hogy kiutasít minden külföldi tulajdonban levő céget, mivel szerinte a Nyugat bele akar avatkozni az ország politikájába. Az 1980 óta hatalmon lévő autokrata politikus egy katonai vezető temetésén mondott beszédében ragadtatta el magát annyira, hogy kijelentse: nem kíváncsi London vagy Washington elképzeléseire, és azzal fenyegette meg a Nyugatot, hogy a kormány ellehetetleníti zimbabwei beruházásaikat. „Ha megütnek, visszaütünk. Hagyjanak minket békén, hogy az ország vezetésével szabadon foglalkozhassunk” – szólította fel a demokrácia mellett kardoskodó országokat Mugabe.
Az elnök indulatoskodása onnan fakad, hogy Nagy-Britannia (az egykori gyarmattartó), az Európai Unió és az Egyesült Államok nem ismeri el Mugabe július 31-én aratott elsöprő győzelmét, mivel bizonyítékok vannak rá, hogy választási csalás történt a megfélemlítés légkörében lezajlott szavazás során. Mugabe természetesen tagadja, hogy törvénytelen módon nyerte volna meg a következő öt évre szóló elnöki mandátumot, és kijelentette: „Előbb-utóbb elfogy a türelmünk a demokratikus reformokat követelő és a választások tisztaságát kétségbe vonó Nyugatot illetően. Nem leszünk tovább passzívak, elegünk van.” A nemzetközi közösség egyébként már 2008 – az előző vitatott választások – óta különféle gazdasági szankciókkal sújtja az emberi jogokat szégyentelenül tipró zimbabwei kormányt.
Mugabe kijelentései már csak azért is nehezen értelmezhetőek, mert az egykor Afrika éléskamrájaként emlegetett, ásványi kincsekben, aranyban és gyémántban gazdag Zimbabwe lakosai mára leírhatatlan nyomorban élnek. A kontinens egyik legszegényebb országában százezrek élnek fedél nélkül, a közelmúltban összeomlott az egészségügyi rendszer, a közel tizenhárom milliós lakosság több mint húsz százaléka HIV-fertőzött, tizenkét százalékos a csecsemőhalandóság, és a születéskor várható élettartam itt a világon a legalacsonyabb: mindössze harmincöt év.
A rémisztő adatok tükrében talán érthetetlen, miért űzné ki az idős elnök a nyugati befektetőket, ám Mugabe (és a Hitler nevet felvevő hírhedt párttársa) sosem kedvelte az „idegeneket”. Legutóbbi választási győzelme után a diktátor megesküdött, hogy továbbviszi a feketék gazdasági felemelkedését célzó programját, melynek során feketék kezébe adná a külföldiek és fehérek többségi tulajdonában lévő cégeket. Elemzők szerint ez a lépés hasonló mértékű gazdasági katasztrófát idézhet elő, mint Mugabe 2000-ben végrehajtott intézkedése, amikor is a kormány fehérek tulajdonában levő farmok ezreit kobozta el, hogy a mezőgazdaságban járatlan, ám politikailag megbízható feketéknek adja. A mérhetetlen korrupcióról és véres leszámolásairól elhíresült vezető egyébként „teljes gazdasági felszabadítást”, munkahelyeket és fejlődést ígért választóinak.
2013. 08. 30. (XVII/35)
