Stratégiát váltott a szélsőjobb

Az augusztus 24-ei összehangolt tüntetést a nyár folyamán több, egy-egy városban izoláltan lefolytatott demonstráció előzte meg. A tüntetéseket eredetileg öt településre szervezték, végül azonban nyolc helyen zajlottak szinte egy időben a neonáci weblapok által a „romabűnözés” ellen meghirdetett menetek. A legnagyobb demonstráció Ostravában volt, ahol megközelítőleg 600-800 neonáci masírozott. Az Ustí régióban lévő Duchcov városa pedig a nyár folyamán immár a negyedik hasonló megmozdulásnak ad helyet, vélhetően egy májusi incidensnek köszönhetően, amikor három roma származású személy zaklatott és bántalmazott egy fiatal párt.
A legnagyobb, mintegy 20 ezer fős roma populációnak otthont adó és idén nyáron a romaellenes tiltakozások egyik központjául szolgáló Ceské Budejovicében neonáci zenekarok, köztük egy németországi banda fellépése előzte meg a masírozást. A demonstrációk azonban nem kizárólag a roma és a szlovák lakosság közötti elmérgesedett viszony miatt problémássá vált településeket érintették. Jicín város vezetői például nem értették, miért épp az ő településüket jelölte ki színhelyül a szervező, a szélsőjobboldali Munkások Szociális Igazság Pártja (DSSS). Pert Hamácek polgármester-helyettes a cseh hírügynökségnek tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy városuk szociális segélyekkel már rég megoldott minden, a tüntetésre indokot adó problémát.
Az Amnesty International a hónap elején aggodalmának adott hangot a szélsőjobb által tervezett demonstrációval kapcsolatban, és a hatóságokat a roma közösség védelmére szólította fel, aminek a rendőrség egyébként, néhol a masírozókkal folytatott összetűzés árán, eleget is tett. A neonácik és a rendőrség közötti legdurvább összecsapásra Ostravában és Ceske Budejovicében került sor. A tüntetők ugyanis mindkét városban megpróbáltak a demonstráció hivatalosan bejelentett útvonaláról letérve a romák lakta területekre eljutni. Ostravában a tüntetők kövekkel dobálták az őket akadályozó rendfenntartókat, akik válaszul mintegy 60 embert őrizetbe vettek. Pilzen városában 400-an masíroztak.
Jiri Pehe politológus és politikai elemző, a New York Egyetem prágai tagozatának tanára a Heteknek nyilatkozva elmondta, hogy a nagyszabású tüntetésnek két lehetséges oka van. Egyrészt a Csehországot is sújtó gazdasági válság miatti nagymértékű munkanélküliség következtében sok ember frusztrált, és bűnbakot keres a roma kisebbségben, akiknek nagy része szociális segélyen él. A másik ok pedig a szélsőjobboldali csoportok stratégiaváltása lehet. Azáltal ugyanis, hogy nem egy városban, hanem országszerte több helyen egy időben, összehangoltan tartanak demonstrációt, nagyobb figyelmet kapnak a médiától. Ez pedig számukra a közeli előrehozott választások miatt fontos, mert így próbálják a potenciális szavazótáborukat növelni.
A cseh szélsőjobb törekvéseit nagy erőkkel támogatják a környező országok hasonló csoportjai, és a tüntetésre más országokból, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából és elképzelhető, hogy Magyarországról is érkeztek neonácik.
A romaellenes masírozással egy időben emberjogi aktivisták és neonáci-ellenes csoportok kulturális programokkal és a roma holokausztot bemutató kiállítással szerveztek ellendemonstrációt több településen, Prágával az élen. A létező civil támogatás ellenére egy az Európai Unió Alapvető Jogok Képviselete által végzett felmérés szerint a megkérdezett romák 80 százaléka tapasztalt 2011-ben diszkriminációt a 250-300 ezres roma populációt magába foglaló, 10,5 milliós lakosságú Csehországban.
„A tüntetések rendszeresek, a következő demonstrációt szeptember végére tervezik. Úgy gondolom, csak idő kérdése, és a megmozdulás a mostaninál sokkal durvábbá fajul, amikor valódi összetűzések is lesznek” – véli Jiri Pehe.

Gettó Európa Kulturális Fővárosában

Richard Rasi, Kassa főpolgármestere levélben tett ígéretet az Európai Unió oktatásért és kultúráért felelős biztosának, Androulla Vassiliou-nak a romákat a szlovákoktól elválasztó betonkerítés lebontására. Vasssiliou asszony ugyanis augusztus közepén nehezményezte, hogy a 2013-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerő Kassán a nyár folyamán egy, a kirekesztést szolgáló fal épült. Mindez összeegyeztethetetlen az Európa Kulturális Fővárosa címmel, amelynek célja a kultúrák sokszínűségének kiemelése, valamint a megértés és elfogadás előmozdítása a kontinens polgárai között. A város főpolgármestere szerint Kassa Západ kerületében a több mint két méter magas betonfal kerítés a kerületi polgármester, Rudolf Bauer kezdeményezésére épült, „illegálisan és a szükséges engedélyek hiányában, valamint anélkül, hogy Kassa városának vezetőit erről informálták volna”. Emiatt a szegregációs fal törvénytelen, és a szükséges jogi lépéseket meg fogják tenni az elbontás érdekében. Kassa immár a 14. város a Szlovák Köztársaságban, ahol a romákat a szlovákok lakta település-részektől elszeparáló falakat emeltek. Az első betonkerítést 2009-ben húzták fel Ostrovanyban, ahol egyébként a lakosság összetételét tekintve a romák voltak többségben. Azóta egyre emelkedtek a szegregációs falak az országban, amelyben a magyarok után a romák jelentik a második legnagyobb kisebbséget.