Traian Basescu államfő szerint „a magyarországi politikusok nagyon pofátlanokká váltak, valószínűleg a jövőben nem járulunk hozzá a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megtartásához”. „Az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében” – állt a román elnök közleményében. A román külügyminisztérium szerint a magyar politikusoknak a román közigazgatás átszervezésével kapcsolatos kijelentései beavatkozást jelentenek Románia demokratikus és szuverén folyamataiba. A román államfő azt is mondta, hogy Románia kész szerepet vállalni Magyarország rendreutasításában, mivel feszültséggóccá vált a régióban, majd kijelentette: Romániában sosem lesz etnikai alapú közigazgatási átszervezés.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztériumban ismertette a magyar kormány álláspontját, kifejtve: Magyarország elkötelezett a térség stabilitása mellett, amelynek természetes részét képezik az emberi jogok, valamint a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. A kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal.
A Bálványosi Szabadegyetemet 1990 óta, évente szervezik meg. A fideszes és erdélyi magyar politikusok, értelmiségiek által szervezett táborba rendszeresen meghívtak romániai politikusokat is, de megmaradt magyar rendezvénynek. A legutóbb néhány hete megtartott szabadegyetemen Orbán Viktor több mint egyórás beszédet mondott, amelyben kifejtette: már nem hisz abban, hogy az Európai Unió intézményrendszere képes az európai gazdasági válság kezelésére, és többször gúnyos megjegyzésekkel illette az Európai Uniót és a magyarországi bankokat. Basescu 2010-ben vendégként jelen volt a fesztiválon, ezért is váratlan a mostani kijelentése a szabadegyetemről. Romániában többen is támadták az Orbán Viktor után felszólaló Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
Basescu felháborodásának másik oka Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) fórumán másfél hete mondott beszéde, melyben kijelentette, hogy ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. A Jobbik elnöke hiányolta, hogy a magyar kormány nem vetette fel a nemzetközi színtereken Trianon kérdését és a székelyföldi autonómia ügyét, és kifejtette: nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen. A román külügyminisztérium a nemzetközi joggal, valamint a magyar–román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétesnek minősítette Vona szavait. A minisztérium közleménye felszólította a magyar kormányt, hogy határolódjon el a Jobbik álláspontjától, aminek a Külügyminisztérium pár órával később eleget is tett.
Az elmérgesedett hangulathoz a román kormány régiósítási tervei is hozzájárultak, amelyeket mind a magyar kormány, mind az erdélyi magyarok többször bíráltak. A román kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi közigazgatási beosztás helyett az uniós fejlesztési régiókat ruházná fel közigazgatási hatáskörrel, így nyolc régióból állna az ország közigazgatása. Ezáltal a főleg magyarok által lakott megyéket (például Kovászna, Hargita) nagyobb régiókba olvasztanák bele. Az új közigazgatási régiók kialakításának terve ellen több tízezer erdélyi magyar tüntetett a közelmúltban Erdély-szerte. A közigazgatási reform ütemtervéről augusztus végén döntenek hivatalosan.
2013. 08. 23. (XVII/34)
