Cristian Dumitrescu, a román szenátus alelnöke bejelentette: a PSD-frakció kérésére úgy döntött, hogy a verespataki bányaberuházásra vonatkozó tervezetet sürgősségi eljárással vitassák meg a szakbizottságok. Dumitrescu elmondása szerint a szakbizottságoknak szeptember 11-éig kell véleményezniük a tervezetet, szeptember 17-ig pedig a közigazgatási és a gazdasági bizottságoknak közös jelentést kell elfogadniuk a dokumentumról.
Victor Ponta miniszterelnök szintén a sürgősségi eljárást támogatta, hogy a parlament végre pontot tehessen a román társadalmat élesen megosztó ügy végére. A bányaügy fő befektetője a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi részvénycsomagjának tulajdonosa, a Gabriel Resources nevű kanadai bányavállalat, amely per indítását fontolgatja abban az esetben, ha a beruházás beindítására vonatkozó törvénytervezet elbukik.
A Gabriel Resources részvényei a bizonytalanság miatt hétfőn 70 százalékos esést regisztráltak a torontói börzén. Egy sajtónyilatkozatban a kanadai bányavállalat közölte: tudomásul vette a miniszterelnök és a többi vezető politikus azon hétfői kijelentéseit a bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban, miszerint már a parlamenti vita előtt megbukhat a tervezet. A sajtóközlemény szerint a vállalat várja a vezető politikusok hétfői nyilatkozataira vonatkozó tisztázásokat, de amennyiben a tervezet elbukik, a vállalat pert indíthat a beruházásokra vonatkozó nemzetközi törvények többrendbeli megsértése miatt.
A román kormányra nagy nyomás helyeződik, hiszen a nemzetközi tiltakozások mellett már országszerte is tüntetések folynak az ügy kapcsán – de nemcsak a bányanyitás ellen, hanem mellette is. Tüntetők vonultak fel vasárnap Bukarestben és más nagyvárosokban a verespataki aranybányaprojekt elutasítását, a ciántechnológiás bányászat betiltását követelve, miközben Verespatakon a bányanyitást támogató memorandumot írt alá ötven környező település polgármestere a beruházó támogatásával szervezett bányásznapi ünnepségen.
„Dolgozni akarunk, nem koldulni” – kiabálta a rendezvényen összesereglett több száz ember. „Nem tudni, kik pénzelik azokat a civil szervezeteket, amelyek félrevezették a közvéleményt, és rávették a jóhiszemű embereket, hogy Verespatak jövője ellen tüntessenek. Ők nem értik, hogy valójában most van környezetszennyezés Verespatakon, amit egy korszerű technológiájú bányászati tevékenység felszámolna” – mondta a Digi 24 hírtelevíziónak Eugen Furdui, Verespatak polgármestere (kis képünkön).
A tiltakozók sem bízzák a véletlenre a bányaprojekt szenátusbeli sorsát. A kilenc romániai és kilenc külföldi nagyvárost érintő „általános mozgósítást” a bányaprojektet ellenző Alburnus Maior egyesület hirdette meg vasárnapra. Felhívására Bukarestben több ezren vonultak fel az Egyetem tér és a kormányszékház közötti több kilométeres útvonalon.
Ráadásul Bukarestben nyolcadik napja minden este a járműforgalom akadályozásával tiltakoznak a környezetvédők a parlament elé terjesztett Verespatak-törvénytervezet ellen, amely nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná az erdélyi településre tervezett külszíni aranybányát. Kis Áron környezetvédelmi mérnök szerint a kormány is megosztott a kérdésben, hiszen egy ilyen volumenű beruházást nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról, még a nemzetközi és hazai tiltakozások hatására sem.
Mint ismeretes, Európa legnagyobb aranykincskészlete található az erdélyi település térségében. A mintegy háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt tartalmazó verespataki kincs kitermelésének terve közel tizenöt éve húzódik. 1997-ben hárommillió dollárért szerezte meg a bányászati koncessziót a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai–román vegyesvállalat. A bánya megnyitásához Verespatak mellett hat települést kellene eltörölni a föld színéről. A közel 300 tonna arany és az 1600 tonna ezüst piaci értéke, illetve az abból származó állami részesedés szinte megkerülhetetlen érv Európa egyik legszegényebb államában – idézi az egyik román politikust Kis Áron. Majd ezzel szembeállítja a környezetvédelmi aggodalmakat: az üzemeltetés tizenöt éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Jelenleg évente 1000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13 ezer tonna nátrium-cianid felhasználással számol.
2013. 09. 13. (XVII/37)
