Az izraeli DEBKAfile biztonságpolitikai portál szeptember 2-án elsőként írt arról, hogy Putyin megüzente Obamának, miszerint Szíria kész nemzetközi ellenőrzés alá helyezni vegyi fegyvereit, feltéve, ha az Egyesült Államok lemond a katonai büntetőakcióról. A washingtoni álláspont akkor még hivatalosan az volt, hogy Szíria a tömegpusztító fegyverek bevetésével átlépte a „vörös vonalat”, ezért elkerülhetetlen a katonai fellépés az Aszad-rezsimmel szemben. A kérdés csak az akció mérete illetve az volt, hogy kell-e kongresszusi felhatalmazás az elnök számára a támadás megindításához.
Voltak azonban, akik már ekkor felvetették, hogy Obama a legszívesebben kihátrálna a büntetőakcióból, mert ez a megoldás ellentétes az elmúlt öt év külpolitikai irányvonalával. Az elnök ígéretéhez híven kivezette az Egyesült Államokat az iraki és az afganisztáni háborúból, és a korlátozott líbiai szerepvállalás is csak közvetett formában, a NATO égisze alatt valósult meg. Obama látványosan passzív maradt a Közel-Kelet és a világ biztonságát legsúlyosabban fenyegető kérdésben, az iráni atomprogrammal szemben. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök éppen egy éve az ENSZ-közgyűlés előtt tartott emlékezetes performanszában meghúzta ugyan a vörös vonalat az iráni bombán, ám Teherán gond nélkül folytathatta az urándúsítást, annak ellenére, hogy az utolsó határidő (2013 nyár eleje) is rég eltelt már.
Ideggáz-keringőSőt, Ahmadinezsád lecserélésével óvatos mosolyoffenzíva is elindult az Egyesült Államok és Irán között. Ennek fontos állomása volt, hogy Moszkva jelezte: a szíriai vegyi fegyverek ellenőrzését iráni segítséggel oldaná meg. A teheráni rezsim megüzente, hogy kész – orosz felügyelet mellett – tárolni a Szíriából leszerelt ideggázkészleteket. Miután Obama pozitívan reagált az orosz diplomáciai megoldásra, Ali Hamanei ajatollah kijelentette, hogy reméli, „az Egyesült Államok új politikája komolynak bizonyul”.
2013. 09. 13. (XVII/37)
