hetilap

„Debrecenbe kéne menni” – gondolták az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) illetékesei, azonban nem holmi pulykakakas érdekében, hanem annál jóval fontosabb ügy céljából. Itt fogalmazták meg azokat az új tanévre vonatkozó direktívákat, amelyek a jövő oktatáspolitikáját meghatározhatják. Azonban ne siessünk az események elébe, hiszen a Református Kollégium közelében lévő Déri tér eseményei már délelőtt tízkor elkezdődtek, és segíthették a kormányzati tervekre történő ráhangolódást. Legalábbis erre utalt az egyik tábla, amely tanácsadást ígért az „Új a NAT alatt” szlogen jegyében. A búcsú hangulatú fesztiválon ki-ki ízlése szerint élvezhette a színpadi előadásokat – koncertet, bábjátékot, népi táncot vagy éppen közelharc- bemutatót – illetve szabadon nézelődhetett a teret körbe- vevő pavilonokban, ahol kisebbségek, oktatási intézmények, egyesületek rendezvényei és vetélkedői zajlottak. A IV. Nemzeti Tanévnyitó délután négykor kezdődött, azonban három után a ragyogó napsütést szemerkélő eső váltotta fel, így a Református Kollégium udvara helyett a közeli Kölcsey Központba vonultak a fekete-fehérbe öltözött diákok. A fehéret sokszor az elképesztő rövidségű miniszoknyák révén mutatták a lányok.     
A Duna TV adásának kezdetét néma csendben várta a tisztelt publikum. Ünnepi hangulatban nem volt hiány. Fekete Károlynak, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorának szavaval kezdődött a tanévnyitó, aki  szerint az 1538 óta működő iskola nem véletlenül nyerte el „az ország iskolája” kitüntető címet. Ennek az örökségnek a letéteményeseként „az ország iskolája köszönti a nemzet iskoláit” – mondta a rektor.  
Kósa Lajosnak, Debrecen fideszes polgármesterének beszéde felidézte azokat az éveket, amikor az ország még a mohácsi vész csapásaiból igyekezett kilábalni. 12 évvel a csapások után „az ország pánikban, fegyverkezik, s van egy város, Debrecen, ahol pedig valami furcsa oknál fogva az emberek nem a fegyverekre költik a pénzt, hanem a város, a civisek, az adófizetők pénzéből iskolát építenek”. Olyan kor volt ez, amikor a polgárok nem a végvárakban, nem
a huszárokban, nem a hadseregben bíztak, hanem a munkába, tanulásba, a jövőbe fektették a pénzüket. Kósa szerint ma is ez a szellem munkálkodik a városban.
Balog Zoltán, az EMMI minisztere szerint minden kezdetnek varázsa van – a varázst pedig „minden új tanév kezdetén a gyermekek jelentik”. A német költőtől, Rainer Maria Rilkétől kölcsönvett gondolatokat kiegészítve Balog Zoltán kiemelte a szülők és az oktatás közös felelősségét, amely csak bizalom alapján működhet, s amelyhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekeket megtanítsák „bízni a köznevelésben és a tanárban”. „És persze a bizalom az új tanügyi irányítás részéről is kötelező” – tette hozzá. A bizalmat pedig nem áshatja alá a politika.
„Azt kérem, hogy hagyjuk a politizálást az iskolából. Arra kérem innen is a politika szereplőit, hogy ne rongáljuk feleslegesen a bizalmat a magyar köznevelésben” – mondta a miniszter, s felszólította a pedagógusokat is, hogy ne engedjék manifesztálódni a negatív kritikákat. „Ne engedjék beszivárogni a mindenképpen való bizalmatlanságot és ártást, ugyanakkor használják azt az új lehetőséget, a nemzeti pedagóguskart, amelyik azért van, hogy a szakma elitje végre valahogy kiválasztódjék, a szakmai elitje ismertté váljon és a társai ismeretében megkerülhetetlen tárgyalópartnere legyen a mindenkori kormányzatoknak, akiknek a szavára oda kell figyelni iskolaügyben” – szólt a politikai aktivitás mellett az újonnan létrejövő pedagógus elit számára.  „Az iskola több, mint ami az órán történik, az iskolában többet lehet tanulni, mint ami egyszerűen a könyvekben van, bár ezek is nagyon fontosak, ezért a következő években az állam nagyobb felelősséget kíván vállalni a tankönyvek biztosításában…” – határozta meg a jövő szerepvállalását.
Balog Zoltán szerint a mindennapi testnevelés, a hit- és erkölcstan bevezetése a testi, a lelki- és a szellemi erő jelenlétében kell jellemezze a 21. századi iskolát.
Hoffmann Rózsa, az EMMI államtitkára szerint az idei, 1018. magyarországi tanév igazi, megújulást hozó tanév kezdetét jelenti, és rövidesen gyökeresen más, jobb megvilágításba helyezi a köznevelést. „A Csipkerózsika-álmából felébredő” szaktanács­adói rendszer pedig 28 év szünet után újraindul, s a tanfelügyelő a pedagógusok munkájának szakmai értékelését, a minőség és a színvonal javítását eredményezi majd, „a korábban önkormányzati intézmények állami fenntartásba vétele pedig az esélyek azonosságának biztosítékát jelentik”. Hoffmann szerint „az igazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelése a tanártársadalom egészének korábbinál sokkal nagyobb megbecsülését szimbolizálja”.
Eötvös József kultuszminiszter korában (vagyis a 19. században) a „Magyarország területén élő összes tanköteles gyereknek nagyjából a fele nem járt iskolába. (…) Ami minket illet, ezekhez az állapotokhoz képest elenyészően apró hiányosságnak tűnik, hogyha a heti öt testnevelésórából néhányat az udvaron vagy a tanteremben kell tartanunk…” – lelkesített az EMMI oktatásért felelős államtitkára, aki szerint mindezen változásokat „az okos szeretet” jegyében, pedagógiai érzelmi többlettel kell végrehajtani.

Társadalmi szolgálat Hajdúsámsonban

Több mint 1200-an iratkoztak be a Debrecen közeli Hajdúsámson II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményébe. Az elmúlt hónapok politi­kai viharai után a Hit Gyülekezete kapta meg az iskola üzemel­tetésének jogát. „Másfél évtizede még csak 300, idén pedig már 6000 diák tanul a Hit Gyülekezetének valamelyik iskolájában az országban. A Hit Gyülekezete egy világnézetileg semleges, az önkormányzat, a szülők, pedagógusok és a diákok együttműködésén alapuló iskolát kíván működtetni a településen” – mondta a tanévnyitón elhangzó beszédében Hack Péter, a Hit Gyülekezete diakónusa. „Ezek az iskolák minden felmérés szerint országos szinten a felső tíz százalékba tartoznak. Ezekből az iskolákból a legjobb szakmákba tudnak továbbmenni a gyerekek és a legjobb egyetemekre. Azt hiszem, hogy ez alatt a 15 év alatt felhalmoztunk annyi pedagógiai ismeretet, amivel tudjuk segíteni az itteni pedagógiai munkát” – egészítette ki Hack Péter.
Hamza Gábor polgármester a tanévnyitón úgy fogalmazott, hogy „Hajdúsámson városa társra talált az intézmény fenntartása tekintetében” és nagyon boldoggá teszi, hogy megvalósult, amiért küzdöttek. Az önkormányzat ugyanis nem szerette volna az iskolát állami fenntartásba adni, ezért az összes egyházat megkereste ajánlatával. „Egyedül a Hit Gyülekezete volt az, aki az önkormányzati képviselőtestület feltételeivel megkötötte a szerződést ennek az intézménynek az üzemeltetésére, illetve a működtetésére, ami minden tekintetben megfelel a lakossági és az önkormányzati igényeknek is, de főleg a gyermekek igényeinek” – mondta, hangsúlyozva, hogy így jelentős összegek szabadultak fel.
 „A gyülekezet feladata az iskola fenntartása lesz, a működtetése, a szakmai munkának a segítése. Ők vallási elkötelezettséget senkitől nem várnak, mindenképpen a szakmai munkánkat kívánják segíteni, illetve a működtetésünket biztosítani” – jelentette ki Sándorné Sas Ildikó, az intézmény igazgatója.
 „Ez egy nyári vihar volt. Elcsendesedett, az együttműködésnek az ideje jött el. Nagyon szívesen együttműködünk minden világnézetű emberrel, az a célunk, hogy a város lakosainak jó legyen” – mondta Nemes Ákos, a Hit Gyülekezete lelkésze. A II. Rákóczi Ferenc Iskolába 990 általános iskolás és 240 művészeti iskolás iratkozott be az idei tanévre, míg a városban működő állami iskolába mindössze 79-en járnak majd.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek