A cseh választási eredmények alapján Milos Zeman államfőnek elsősorban a győztes Szociáldemokrata Párt (CSSD) első emberét kellene megbíznia a kormányalakítással. A gond csak az, hogy az alacsony támogatottság (20,56 százalék) miatt saját pártján belül is szembe kell néznie kritikával Bohuslav Sobotka pártelnöknek. A lehetséges koalíciós partnerek közül a milliárdos vállalkozó, Andrej Babis által vezetett ANO támogatása (18,68 százalék) mellett is csak kisebbségi kabinetet alakíthat a győztes párt, így a leendő kormány továbbra is instabil helyzetben kell hogy vezesse a recesszióból éppen kilábaló országot.
Jirí Pehe politológus a nyár közepén lemondott Necas-kabinet bukásának legfőbb okaként a politikai arroganciát és a korrupciót határozta meg. (Mint ismert, júniusban a „tiszta kezek” politikáját meghirdető polgári demokrata párti miniszterelnök bejelentette, hogy lemond.
Mind kormányfői, mind pártelnöki tisztségétől elbúcsúzott, és nyilatkozata szerint teljesen felhagyott a politizálással: a „Tiszta úr”-nak is nevezett Necas, aki a 2010-es választáson a korrupcióval szembeni fellépést tette kampánya fő témájává, éppen vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel megvádolt kollégái miatt kényszerült távozni pozíciójából.) Pehe szerint a mostani választáson a politikát és a pártokat büntették a választók, mivel a pártok korruptak, nem tudják, hogyan kell kormányozni, és nemcsak a bukott jobbközép ellen szavaztak, hanem a szocdemek ellen is. Véleménye szerint valami újjal kellene megszólítaniuk a választókat. Az ANO, valamint a Tomio Okamura vállalkozó által vezetett Virradat komoly struktúra nélküli szervezetek, nincs bennük a pártokra jellemző erős hierarchia, nem úgy néznek ki, mint a tradicionális politikai pártok. Ők együtt nagyobb választói támogatottsággal bírnak (25,6 százalék), mint a kormányalakításra esélyes szocdem párt. A választások előtti közvélemény-kutatási adatok masszív, de egyre csökkenő szociáldemokrata fölényt mértek. Ennek okaként Jirí Pehe a párt két szárnya közötti konfliktust nevezte meg: a jelenlegi pártelnök, Bohuslav Sobotka által vezetett csoport, és az elnökhelyettes Hasek között, aki közeli kapcsolatban volt Zeman elnökkel. Zeman olyan mértékű szakadást okozott a pártban, hogy sok korábbi szavazó nem akart a szocdemekre voksolni, mert nem tudták, hogy ki fogja a pártot irányítani. Ezen túlmenően a gyenge szereplés köszönhető az olyan új szervezetek retorikájának is, mint az ANO és a Virradat. A két párt vezetője, Babis és Okamura azzal kampányolt, hogy a politikai pártokat csak a hatalom és a pénz érdekli. Sok szavazót fogott meg az ANO és a Virradat retorikája, és sok jobbközép szavazó is úgy döntött, hogy a kereszténydemokratákra vagy a zöldekre szavaz, mert nem akarták azt kockáztatni, hogy szavazatukkal Zeman elnököt támogatják.
Vladimira Dvoráková, a Prágai Egyetem politikatudományi tanszékének professzora szerint 3 évvel ezelőtt mindenki a gazdasági reform fontosságáról beszélt, a mostani kampányban viszont senki nem volt, aki a reform szót kiejtette volna. Volt ugyan költségvetési kiigazítás Csehországban az elmúlt években, de azt, amit reformnak hívtak, nem fejezték be, nem volt gazdaságos, és át volt itatva személyes és a pártokhoz kötődő korrupcióval. A választók szemszögéből úgy tűnhetett, hogy a pénzügyi reform azt jelenti, hogy pénzt szerezzünk valakinek. Dvoráková szerint nem nagyon fog változni a gazdaságpolitika a politikai fordulat ellenére sem, hacsak nem nő nagyon a deficit. Valószínű, hogy a politikusok legfontosabb célja az lesz, hogy az országba vonzzák a befektetőket, mert ez tud segíteni abban, hogy elinduljon a gazdasági felemelkedés.
A Szociáldemokrata Párt támogatottsága a szeptemberi közvéleménykutatások adatai alapján még 28-29 százalék volt, így az alig 21 százalékos szereplés jelentősen alulmúlta a várakozásokat. A gyenge szereplés egyik oka az lehetett, hogy olyan kérdéseket, mint például az uniós átlagnál ugyan alacsonyabb, de így is számottevő, 7,6 százalékos mértékű munkanélküliség, szinte alig érintettek a kampány során. Dvoráková is osztja azt a véleményt, hogy sok baloldali szavazó a szociáldemokraták megosztottsága és Zeman elnök befolyása miatt nem szavazott Sobotka pártjára.
A kormányalakítási esélyekre nézve Dvoráková kifejtette: létezett olyan terv, hogy mivel a kommunisták a szocdemek iránt lojálisak, egy kisebbségi kormány jön létre a kommunisták külső támogatásával. Jelenleg azonban a kérdés még mindig nyitott: a CSSD az ANO-val kezdett tárgyalásokba. Bár Babisnak más az elképzelése az adópolitikáról, mint a szocdemeknek, a két párt között olyan jelentős különbség nincs, amely kizárná a megegyezést. A koalíció másik lehetséges tagja a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–CSL) lehet: a kereszténydemokrata unióval kapcsolatos kérdés a politikai tapasztalat hiánya, ugyanis ők nem voltak korábban a kabinet tagjai.
Általánosságban elmondható, hogy ez a választás leginkább pártellenes voksolás volt. Nagyon sok cseh szavazó annyira elégedetlen a politikai pártokkal és a korrupcióval, hogy úgy döntöttek, a politikai pártok ellen szavaznak. Ha az eredményeket nézzük, az ANO, a Virradat és a Kommunista Párt együtt elvitte a szavazatok 40 százalékát, ami nagy arány. Ezek a pártok, illetve mozgalmak, mondhatjuk úgy, „rendszerellenesek”. Úgy tűnik, mintha Csehországban egy politikai pártok elleni forradalom zajlott volna. Az ANO vezetése, amely először elzárkózott a kormányban való részvételtől, lapzártánkkor mégis kinyilvánította, hogy van esély a megegyezésre, ha a megválasztott képviselőik ezt támogatják. Mindemellett a győztes szociáldemokrata párton belüli feszültségek olyan mértéket öltöttek a koalíciós tárgyalások előrehaladtával, hogy lapzártánkig még nyitva áll a kérdés, mely pártok fogják alkotni a kabinetet.
2013. 10. 31. (XVII/44)
