hetilap

A Dibrani család öt gyermekkel 2009 januárjában Olaszországból érkezett Franciaországba, ahol hatodik gyermekük született. A francia bevándorlási hivatal első ízben 2009 augusztusában utasította el a család letelepedési kérelmét, négy év után, október 8-án pedig kiutasították őket Franciaországból. Az apa, Reshat Dibrani a héten beismerte, hogy hazudott a francia hatóságoknak gyermekei nemzetiségét illetően, mivel úgy vélte, albán politikai menekültként családja nagyobb eséllyel kaphat letelepedési engedélyt. „Eljöttünk Olaszországból, mert könnyebb a letelepedési engedélyt Franciaországban megszerezni. Párizsban 50 euróért vettem egy hamis házassági anyakönyvi kivonatot, és azt hazudtam, hogy mindannyian koszovóiak vagyunk” – vallotta be Reshat. Az eljárás során a család tagjait annak ellenére toloncolták át Koszovóba, hogy a családfőn kívül egyikük sem élt ott korábban, és a gyerekek nem is beszélik a nyelvet. Az anyát öt gyermekével a szállásukon, a legidősebb gyermeket, Leonardát pedig az osztálykiránduláson találták meg. Őt osztálytársai szeme láttára, az iskolabuszon vették őrizetbe a rendőrök, majd a strasbourgi repülőtéren mindannyiukat felszállították egy Pristinába tartó gépre.
Párizsban ezt követően tiltakozó diáktüntetések robbantak ki. A hatóságok eljárását kifogásolva több ezer diák követelte a 15 éves Leonarda Dibrani és egy másik fiatal, a 19 éves örmény Khatchik Kachatryan kitoloncolásának érvénytelenítését.
A tüntetések kapcsán Leonarda így nyilatkozott: „Sztár lettem! A családommal együtt nagyon örülünk, hogy ennyi diák vonult fel az utcákon miattunk. Biztos vagyok benne, hogy visszatérhetek Franciaországba. Mást nem is tudok elképzelni!”
François Hollande államfő a párizsi diáktüntetések nyomására múlt szombaton a France2 közszolgálati televízióban közölte: emberiességi megfontolásból úgy döntött, hogy a lány – családja nélkül – visszatérhet és folytathatja tanulmányait Franciaországban. Hollande döntése mögött elsősorban az az október 19-én nyilvánosságra hozott közigazgatási vizsgálat áll, amely megállapította, hogy a Dibrani család kitoloncolása ugyan az érvényben lévő szabályoknak megfelelően történt, a rendőrök azonban hibáztak, mert nem körültekintően jártak el, amikor Leonarda Dibranit az osztálykiránduláson diáktársai előtt tartóztatták le.
A köztársasági elnök ajánlatát azonban Leonarda élesen visszautasította, mivel családja nélkül nem hajlandó visszatérni. A francia médiának többször is elmondta, hogy csak franciául beszél, feltételezett „hazájában”, ahol korábban soha nem is élt, idegennek érzi magát, és nem akar ott élni. Apja azt tervezi, hogy „mindenáron, ha kell, erőszakkal”, de vissza fog térni családjával Franciaországba, és ezúttal hivatalosan is összeházasodnak feleségével a kelet-párizsi Levier-ben.
A Le Parisien hétvégén megjelent közvélemény-kutatása szerint a lakosság 65 százaléka nem értene egyet a Dibrani család visszatérésével Franciaországba. Manuel Valls belügyminiszter is üdvözölte Hollande javaslatát, kijelentve, hogy a jogvédők bírálatai ellenére is folytatja az illegális bevándorlók hazatoloncolását.
A Dibrani-ügy kavarta belpolitikai viharban Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke lemondásra szólította fel François Hollande államfőt. A francia szélsőjobboldali párt elnöke szerint Hollande engedménye „groteszk és veszélyes”, mivel illegális bevándorlásra és a szabályok áthágására ösztönöz. Baloldali és roma képviselők azonban egyaránt vállalhatatlannak tartják Hollande döntését. „A köztársaságra hoz szégyent az, hogy az államfő arra ösztönöz egy 15 éves fiatalt, hogy hagyja el családját azért, hogy Franciaországban élhessen”
–nyilatkozta Saimir Mile a Romák Hangja szervezet képviseletében. A Sorbonne Egyetem médiaprofesszora, François Host szerint „Hollande egy percig se hitte, hogy Dibrani elfogadja az ajánlatot. Tudta, hogy nem lehet egyszerre eleget tenni a bal- és a jobboldalnak. A diáktüntetésekre akart reagálni. Tisztában volt azzal is, hogy három franciából kettő nem támogatja Leonarda visszatérését, és véleményem szerint olyan ajánlatot akart tenni, amit a lány visszautasít.”
Amennyiben a gyerekek és az anya olasz állampolgársága megerősítést nyer, visszatérhetnek az Európai Unió területére. Apjuk helyzete azonban már nem ilyen egyszerű. Tekintve, hogy éveken át félrevezette a francia hatóságokat, nincs sok esély arra, hogy valaha is szívesen látnák az országban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek