Egy, a Le Figaro Magazine számára készült közvélemény-kutatás azt kereste, kiktől várják a franciák jövőjük alakítását. Marine Le Pen az előző kormánypárt, a jobboldali UMP néhány emblematikus figurájával osztozik a népszerűségi dobogó harmadik fokán. A szeptember végén készült felmérés eredménye szerint Le Pen asszony holtversenyben áll François Fillon volt miniszterelnökkel és Alain Juppe-vel, az UMP korábbi elnökével, valamint a nemzetközi porondon jól ismert Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap elnökével. A képzeletbeli dobogó második fokától is mindössze két százalékpont választja el, ide egyébként a szintén jobboldali Nicolas Sarkozy, az előző köztársasági elnök került. A kutatás összehasonlító grafikont is közöl 1981-től kezdődően, melyből kiderül, hogy soha egyetlen politikai oldalhoz tartozó elnök, de kormányfő sem szerepelt időarányosan olyan gyengén ebben a megmérettetésben, mint a jelenleg regnáló baloldali politikusok.
A jövőjük alakítását meghatározó személy szerepében a franciák a jelenlegi baloldali kormány belügyminiszterét, Manuel Vallst látnák a legszívesebben. Valls személyének élre kerülését több elemző – érdekes módon – az erősen jobbra tolódó trend részeként értékeli. Lapunk is beszámolt a belügyminiszter nemrég elhangzott, nagy vihart keltő megszólalásairól a román, illetve bolgár állampolgárságú roma bevándorlók kapcsán (A romáknak menniük kell? Hetek, 2013. október 4.). A kulturális különbségek miatt a kelet-európai romák beilleszkedését irreális célként kezelő politikust éppen azért támadják párttársai, illetve koalí-ciós partnerek, mert álláspontját a klasszikus baloldali gondolkodástól idegennek tartják.
A felmérésből kiderül, hogy Marine Le Pen népszerűsége egyaránt nőtt a hatalmon lévő Szocialista Párt (PS) és nagyobb mértékben az UMP szavazói között. Igazán aggasztó azonban e két párt számára az lehet, hogy az NF elnökasszonya különösebb csinnadratta nélkül került ilyen előkelő helyre. A PS-től a nehézkes kormányzás miatt, az UMP-től a folytonos múltba révedés, az elkövetett hibákon való rágódás miatt fordulnak el szavazóik – vélik az elemzők.
A fentiek alapján nincs mit csodálkozni azon, hogy a közelgő önkormányzati választások szocialista jelöltjei a látszólag erőteljes belső ellentmondások dacára előszeretettel kérik fel Valls belügyminisztert, támogassa helyszíni látogatásaival kampányukat. Egyedül az ő NF-ellenes fellépésével érhet el a baloldal olyan eredményeket a márciusi választásokon, amelyek az intézményesített szélsőség megfékezését jelentenék.
A Le Figaro elemzői szerint a jelen trendet figyelembe véve Marine Le Pen pártja az önkormányzati választásokat nem sokkal követő európai választásokon akár az UMP és a PS előtt is végezhet.
Tiszta lap
Fellélegezhetett Nicolas Sarkozy, miután hétfőn a bíróság ejtette a vele kapcsolatos vádakat az úgynevezett Bettencourt-ügyben. A vád szerint ugyanis az exelnök 2007-es kampányához 150 ezer eurós támogatást kapott a L’Oréal dúsgazdag, idős örökösnőjétől, míg az egyéni hozzájárulások éves maximum értéke Franciaországban 4600 euró lehet. Liliane Bettencourt ezt megerősítő könyvelője mellett az inasa is Sarkozy ellen tanúskodott, azt állítva, hogy a 2007-es kampány idején Sarkozy a milliomosnő rendszeres vendége volt, hasznot húzva az időskori demenciában szenvedő asszonyból. A bíróság elégséges bizonyíték híján mentette fel a volt elnököt, amivel elhárult a 2017-es választási indulás útjában álló legjelentősebb akadály. Sarkozy korábban többször is utalt esetleges visszatérésére a politika porondjára, hogy megmentse az országot a François Hollande okozta gazdasági katasztrófától. Amennyiben valóban a visszatérés mellett dönt, jó eséllyel indul: az aktuális közvélemény-kutatások szerint ugyanis megnyerné a választást. (K.D.)
2013. 10. 11. (XVII/41)
