Nagy reményekkel érkeztek a Hatok, vagyis az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország képviselői Genfbe a múlt héten, hogy Iránnal annak vitatott atomprogramjáról tárgyaljanak. A nemzetközi színtéren békülékenynek mutatkozó új iráni elnök már többeket megpuhított. Éppen ezért a találkozóról eleinte az szivárgott ki, hogy megállapodás születhet a felek között. A tervezett egyezségben Irán számára az urándúsítás korlátozását írták elő: vagyis le kellett volna állítania a plutóniumtermelő reaktorát Arakban, fel kellett volna hagynia az urándúsításra használt centrifugák gyártásával, és fel kellett volna függesztenie a veszélyes szintű urándúsítást. Cserébe az ellene életbe léptetett gazdasági szankciók enyhítését helyezte kilátásba a Nyugat.
Egyedül az izraeli miniszterelnök húzta meg a vészharangot a megállapodással kapcsolatban, mivel az nem kötelezte volna Iránt egy centrifuga leszerelésére sem, és megtarthatta volna nehézvizes reaktorát Arakban. A nyilatkozat nem tért ki a parcsini létesítményre sem, ahol a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség gyanúja szerint atomfegyverek gyártásával összefüggő tevékenység folyik.
A maratonira nyúlt tárgyalások, amelyekhez később John Kerry amerikai külügyminiszter is csatlakozott, végül egyezség nélkül zárultak. Hogy pontosan miért, arról eltérően nyilatkoztak a résztvevők.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »