Az új választási törvény szerint akik nem rendelkeznek anyaországi lakóhellyel, azok levélben voksolhatnak majd, de csak a pártok országos listáira. Ennek azonban az a feltétele, hogy a határon túli magyar állampolgár kérje a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvételét. A kérelmet augusztus 1-je óta postai úton lehetett benyújtani a külképviseleteken beszerezhető, illetve a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjáról letölthető formanyomtatványon. Az első napon ketten jelentkeztek, október végéig pedig már összesen 48 ezerre nőtt a szavazni akarók száma. November elejétől már a számítógépes regisztráció is elérhetővé vált a választási iroda honlapján. Kérésünkre Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró tesztelte a rendszert, és körülbelül két perc alatt sikerült eljutnia a választási névjegyzékbe való felvételhez. A legfrissebb adatok szerint eddig 51 és fél ezer határon túli magyar kíván voksolni, s közülük 22 ezren Romániában élnek. Nagy az érdeklődés Szerbiában is, ahonnan 13 és fél ezer regisztrációs kérelem érkezett. További mintegy 13 ezer esetben viszont nem derül ki, hogy a jelentkező hol él, mivel a nyilvántartásba történő felvételéről e-mailben kért értesítést, tehát nem adta meg a tényleges lakóhelyét.
Vajon mi motivál egy határon túli magyart az anyaországi voksoláson való részvételre? „A válasz igen egyszerű, a hála – mondja Soós Zoltán, az RMDSZ Maros megyei tanácsnoka kérdésünkre. – Újra magyarnak lenni az esetek nagy százalékában érzelmi elégtételt jelent, de van bizonyos gyakorlati haszna is, például a munkavállalásnál vagy a vízumkérelmeknél. A választáson való részvételnél azonban ilyen gyakorlati vagy tudatos döntésnek nem nagyon van szerepe, annak vezérelve a hála kifejezése a szavazatokkal azok felé, akik újra megadták nekik a magyar állampolgárságot.” Soós Zoltán szerint a nagy többség ezért a Fideszt támogatja, a többi párt nem nagyon számíthat voksokra, ugyanis nincsenek elérhető módon jelen Erdélyben.
Deák Ferenc szentgyörgyi vállalkozó, aki már letette az állampolgársági esküt, kérdésünkre elmondta: egyelőre nem áll szándékában gyakorlati célokra használni magyar útlevelét és személyi igazolványát. „Ha úgy adódik, hogy szükségem lesz az iratokra, akkor mindenképpen élni fogok állampolgári jogaimmal, például a magyarországi orvosi kezelések vagy a vízumigénylés esetében – jelentette ki a fiatalabb generációt képviselő vállalkozó, hozzátéve: – Többen a falumból főként az egyesült államokbeli munkavállalás miatt igénylik a magyar állampolgárságot, az idősebbeknél viszont az elvi, érzelmi kérdés a domináns.”
Azt nem lehet tudni, hogy a kettős állampolgárságot tiltó országokban – ide tartozik Szlovákia és Ukrajna is – van-e tömeges szándék az ott élő magyarságban a szavazáson való részvételre. Az NVI adatai szerint ezekből az államokból lakcímük megadásával mindösszesen 173-an jelentkeztek. Ennél többen voksolnának az Egyesült Államokból vagy Svájcból is, sőt külhoni magyar jelentkezett már Algériából, Bosznia-Hercegovinából, a Dél-afrikai Köztársaságból, Japánból és Új-Zélandról is, miközben Ausztráliában vagy Dél-Amerikában, ahol jelentős számú magyar emigráns él, a százat is alig haladja meg azok száma, akik szavazni akarnak 2014-ben.
A választási kedvből egyelőre nem érdemes komoly következtetéseket levonni, hiszen a választás időpontja még messze van. Sokan csak az utolsó pillanatban jelentkeznek, mivel a regisztrációra a szavazást megelőző tizenötödik napig van lehetőség. Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus így nem tartja kizártnak, hogy jövő áprilisig összejöhet a kormányoldal által jelzett félmillió határon túli szavazó. „Az adott helyzetben kampányolni két irányba lehet – mondja a politológus lapunknak. – Az egyik irány egy távolságtartó kampány, ami arról szól, hogy aki jogosult szavazni, az menjen el szavazni, és döntsön a saját belátása szerint. Az RMDSZ részéről valószínűleg ez a mentalitás várható. Az RMDSZ hosszú ideje az egyenlő távolság politikáját gyakorolja a magyar pártokkal szemben, legalábbis a retorika szintjén, így valószínűleg nem fog kiállni egyik küzdő fél mellett sem. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nyílt kampányt fog folytatni, hiszen ők ideológiailag és személyi kapcsolataikat illetően is közel állnak a Fideszhez.”
A Political Capital mandátumkalkulátora szerint egyébként nem valószínű, hogy a határon túliak fogják eldönteni a parlamenti választás eredményét. Ha ugyanis ők például háromszázezren lesznek, és valamennyien a Fideszre voksolnak, az a 2014-től 199 fős parlamentben két plusz listás képviselői helyet jelenthet a jelenlegi kormányoldalnak.
2013. 11. 15. (XVII/46)
