A vádlottak – Murszi és a Muzulmán Testvériség tizennégy vezetője – bekiabálásaikkal és viselkedésükkel ellehetetlenítették a bíróság munkáját. A hadsereg által eltávolított államfőt és társait erőszakra való felbujtással, a Hamasz terrorszervezettel való együttműködéssel és szökéssel vádolják. A vád középpontjában azoknak az ellenzéki tüntetőknek a halála áll, akiket 2012 decemberében egy kormányellenes tüntetésen öltek meg. Ha bűnösnek találják Mursziékat, életfogytiglani börtönbüntetésre, de akár halálra is ítélhetik őket.
Murszi Egyiptom első demokratikus úton megválasztott elnökeként mindössze egy évig volt hatalomban az iszlamista Szabadság és Igazságosság Pártja színeiben. Néhány hónappal megválasztása után tejhatalommal ruházta fel az elnöki pozíciót, ami országszerte tüntetésekhez vezetett. Július 3-án katonai puccsal távolították el a hatalomból, védelmi minisztere, Abdel-Fattáh al-Sziszi vezetésével.
Mohamed Murszi illegitimnek nevezte a tárgyalást, és kijelentette: továbbra is ő Egyiptom elnöke. Nem volt hajlandó felvenni a raboknak kötelezően előírt egyenruhát sem. A tárgyalásról felvételek nem készülhettek, de az al-Sziszi és az ideiglenes kormány pártján álló állami lapok, illetve a Muzulmán Testvériségtől elhatárolódni kívánó privát újságok élesen bírálták a volt államfő viselkedését, egyenesen nevetséges színben tüntetve fel Murszit és a többi vádlottat. Murszi állítólag „delíriumban” ismételgette a „legitimitás” szót (összesen huszonegyszer), míg a Muzulmán Testvériség szűk körben még mindig megjelenő lapja nyugodtan mosolygó elnökről és hősies kiállásról írt.
Nem csak a tárgyalóteremben voltak incidensek. Murszi hívei több városban is az utcákra vonultak: Alexandriában összecsapásokba torkolltak a tüntetések. A Muzulmán Testvériség erejét azonban, úgy tűnik, nem törték meg az elmúlt hónapok eseményei. Továbbra is komoly bázisuk van, igaz, taktikát váltottak: a tömegtüntetések helyett kisebb csoportokba szerveződnek, egyszerre több helyszínen tüntetnek, hogy megosszák a rendőrség erőit. Murszi támogatói jellegzetes négyujjas szalutálással köszöntik egymást, annak a kairói térnek a nevére utalva, ahol augusztusban több száz, Murszi mellett tüntető egyiptomit gyilkoltak meg. A jel nemzetközi karriert futott be: használta már a szolidaritását kifejező török miniszterelnök, de gólörömében egy török focista is. Az állami lapok egyszerűen „testvériség hisztériának” nevezik a jelenséget.
Az ideiglenes kormány azonban szintén nem riad vissza attól, hogy az utcára vezényelje híveit, már csak azért sem, hogy bizonyítsa, a hadsereg nem puccsot, csupán az egyiptomi nép akaratát hajtotta végre. Az al-Sziszi-rajongás egészen szélsőséges méreteket ölt: sokan a Facebook-profil-képüket is lecserélték a tábornokéra, míg gyorséttermekben szendvicseket neveznek el róla.
Maga Murszi egyébként Izraelt vádolja a történtekért: „Nem lepődnék meg, ha idővel kiderülne, hogy Izrael áll a minket ért szenvedések mögött” – mondta a megbuktatott elnök egy, a napokban nyilvánosságra került felvételen. A volt államfő hivatalban töltött ideje alatt gyakran volt kénytelen magyarázkodni a zsidó állammal kapcsolatos kijelentései miatt, amelynek polgárait korábban „vérszívóknak”, „háborús uszítóknak”, „majmok és disznók leszármazottainak” nevezte.
2013. 11. 08. (XVII/45)
