A törvény módosítását 16 gyermekgyógyász kezdeményezte, akik nyílt levélben fordultak a törvényhozókhoz a hatályos gyakorlat megváltoztatásáért. Egyikük, Gerland van Berlaer, a brüsszeli Szabad Egyetem gyermekorvosa a CNN-nek adott interjújában arra hivatkozott, hogy az orvosok eddig is, bár illegálisan, alkalmaztak kiskorúak esetében aktív eutanáziát.
A szenátorok alkotta parlamenti bizottság által 13–4 arányban megszavazott javaslat egy lépéssel közelebb vitte a belgákat az orvosok követeléséhez. A törvény, pontos kidolgozása után, a belga parlament alsóházának számító képviselőtestület elé kerül, ahol ugyan elviekben elvethetik az indítványt, ám ez valószínűtlen, tekintve, hogy a két testület összetétele hasonló. Az alsóházban nagy eséllyel megismétlődik a felsőházban lezajlott szavazás, melynek során a kormánypárti liberálisok és szociáldemokraták az ellenzéki zöldekkel és a szeparatista Új Flamand Szövetséggel a törvényjavaslat mellett voksoltak, leszavazva a kereszténydemokrata koalíciós partnereket. Így az egyébként homoszexuális voltát nyíltan vállaló Elio Di Rupo miniszterelnök kormánya a világon elsőként legalizálhatja a korhatár nélküli eutanáziát, amely bármilyen korú, betegségének végső stádiumában kibírhatatlanul szenvedő gyermek esetében alkalmazható lesz. Eddig a legalacsonyabb korhatár Hollandiában volt, ahol a 12 évnél idősebb gyermeknek van joga a „kegyes halált” kérni, szülei beleegyezésével. 2002 óta máig mindössze öt gyermek élt a lehetőséggel.
A javaslat ellenzői ezzel szemben egybehangzóan állítják, hogy a beteg gyermekek nagy része élni, és nem meghalni akar. Charles Foster, az Oxfordi Egyetem igazságügyi orvostan- és etikaoktatója szerint nem valószínű, hogy a gyermekek döntési képességgel rendelkeznek egy olyan kérdésben, amelynek megoldása még a felnőttek számára sem egyszerű. Kérdéses továbbá, hogy ki fogja a gyermekeknek az eutanáziát mint lehetséges megoldást ajánlani. Az ellenzőkkel szemben a belgák kétharmada támogatja a törvénytervezetet, és nagy számban vannak olyanok, akik szerint az is megengedhető, ha a szülők kérik az aktív eutanáziát döntésképtelen gyermekük helyett.
Az új törvény hatására várható, hogy egyre gyakoribbá válik a szenvedő gyermekek orvos által okozott halála – hasonlóképpen történt a 18 év fölöttiek „kegyes halálhoz” való jogát szabályozó törvény életbelépését követően, amikor jelentősen megugrott az eutanáziát kérők száma. 2003-ban 235 eset volt, ezzel szemben 2012-ben már több mint 1400. Annak ellenére, hogy a 2002-es törvény rögzíti, hogy az eutanázia csak akkor alkalmazható, ha a gyógyíthatatlan betegség utolsó stádiumában kibírhatatlan fizikai vagy lelki szenvedést okoz, az utóbbi időben számos eset ennek a kitételnek egyáltalán nem felelt meg. Egy ikerpár tagjai például betegség következtében elvesztették hallásukat, majd azzal szembesültek, hogy az idő múltával meg fognak vakulni. Ők a jövőbeli szenvedés kilátására hivatkozva kértek eutanáziát, és kérelmüket a vizsgálóbizottság helybenhagyta – hasonlóan ahhoz a nőként született 44 éves személyhez, aki a felnőttkorában nemének megváltoztatására kért műtét után mély depresszióba esett.
2013. 12. 13. (XVII/50)
