hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elképzelhetetlen kegyetlenkedések az észak-koreai börtöntáborokban
Jelentés a rettenetről

Baracs Dénes / Külföld
Hetilap logó 2014. 02. 21. (XVIII/8)
2014. 02. 20.
Hétfő óta hivatalos a rettenet listája, amelyet az ENSZ által létrehozott különbizottság állított össze az emberi jogok sérelmére Észak-Koreában elkövetett bűnökről. Tizenegy hónapig tartott a vizsgálódás, a légi felvételek és a különböző bizonyítékok megtekintése, valamint több mint 300 személy, köztük a büntetőtáborok mintegy száz egykori foglyának meghallgatása. A bizottság konklúziója súlyos erkölcsi csapást mér a rezsimre: a vétkes észak-koreai illetékesek bűnügyi felelősségre vonását szorgalmazza „valamely arra kompetens nemzeti vagy nemzetközi szervezet által”. Erről levélben tájékoztatták Kim Dzsong Unt, az ország több mint két éve regnáló soros diktátorát, aki – mint a nemzetközi sajtó rámutat – „maga is érintett lehet”.

Phenjan persze kategorikusan elutasítja a vádakat. Ez nem meglepő – de a következmények kiszámíthatatlanok lehetnek, mivel az észak-koreai rendszerben kezdettől fogva minden hatalom egyetlen személy kezében koncentrálódik. A II. világháború nyomán kettészakított félsziget északi felében a szovjet segítséggel létrehozott sztálinista diktatúra első kényura Kim Ir Szen volt, tőle fia, Kim Dzsong Il örökölte a hatalmat, az ő 2011 decemberi halála után következett az unoka.

Az emberiesség elleni bűnöket vizsgálva a három ENSZ-szakértő külön is tanulmányozta az 1990-es évek nagy éhínségét, amelynek egyik oka az önkényes gazdaságpolitika volt, és óvatos becslés szerint is több százezer áldozatot követelt. Erre az időszakra emlékezve szemtanúk számoltak be arról, miként büntették meg az éhínség elől Kínába sikertelenül menekülőket. A dezertőröket vérző sebekkel, nem egyszer családjukkal, gyermekeikkel együtt bilincsben végigvezették a határmenti városok utcáin. Volt olyan eset, amikor az orrukba hurkot téve, autó után kötve húzták őket, mialatt a városban lakó gyerekek kövekkel dobálták őket. Egy korabeli határőr bevallotta, hogy a határsértőkkel kapcsolatos parancs szerint nem volt szabad őket emberi lényként kezelni.

A kényszermunkatáborokban, amelyek népességét ma is vagy 100 ezer főre becsülik, mindennapos a foglyok kínzása, az embertelen bánásmód. E táborokba bárki bekerülhet akár egy dél-koreai tévéfilm vagy sorozat megtekintéséért, vagy mert a feketepiacon szerez be élelmiszert. Kényszermunka az illegális határátlépés büntetése, de erre a sorsra juthat az is, aki titokban kapcsolatot próbál fenntartani a kapitalista Dél-Koreában élő személyekkel, rokonokkal.

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!