hetilap

Vissza az oroszokhoz – ezt szűrték le elemzők Abdel Fattah al-Szíszi múlt heti moszkvai látogatásából. Az egyiptomi tábornagynak ez volt az első külföldi útja tavaly július óta, amikor is irányításával a katonaság puccsal megfosztotta az elnökségtől Mohamed Murszit, aki korábban az iszlamista Muzulmán Testvériség pártjának a színében került hatalomra.
Szakértők szerint a mostani fejlemények kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a múlt: az észak-afrikai ország régi kapcsolatot próbál feleleveníteni. Az 1970-es éveket megelőzően ugyanis szoros viszony állt fenn Egyiptom és a Szovjetunió között. Kairó mintegy két évtizeden át Moszkva egyik legszorosabb katonai szövetségesének számított a térségben, fegyvereit többnyire az oroszoktól szerezte be. Mindez akkor kezdett változni, amikor 1973-ban Egyiptom elvesztette azt a háborút, amit több arab állammal együtt indított Izrael ellen. 1979-ben Kairó békeszerződést írt alá a zsidó állammal, amely egyúttal azt is eredményezte, hogy hamarosan az Egyesült Államok táborába került az ország. Az egyiptomi tiszteket ezt követően amerikai katonai akadémiákon képezték ki, és a hadsereg amerikai felszereléseket használt. 1987-től pedig évente 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt is kapott Washingtontól. Az Egyesült Államok szerepvállalását pedig tovább növelte a Szovjetunió összeomlása, amelynek eredményeképpen Moszkva jócskán elvesztette befolyását a Közel-Keleten.
Az úgynevezett „arab tavasz” hatására azonban ismét új szelek fújnak a térségben. Az események következtében a nyugat által folytatott politikában zavar állt be, és ez különösen az Egyesült Államok Egyiptomhoz való viszonyában éleződött ki. Az Obama-kormányzat nem igazán tudott mit kezdeni a változásokkal, végül kihátrált egykori szövetségese, Hoszni Mubarak elnök mögül, és támogatni kezdte a hatalomra került iszlamista kormányt, amelyről azt feltételezte, hogy a mérsékelt irányvonalat képviseli. Washington az egyiptomi hadsereg tavaly nyári hatalomátvétele kapcsán sem tudott határozott álláspontra jutni: az eseményeket nem ítélte el katonai puccsként, de befagyasztotta az amerikai segélyek jelentős részét. A két ország közötti kapcsolat azóta sem javult, ezt tükrözi az is, hogy augusztus közepe óta az Egyesült Államok nem jelölt ki nagykövetet a kairói képviselet megüresedett élére.  
Washington meggyengülését látva Moszkva ki akarja használni a kedvező alkalmat arra, hogy befolyását növelje a térségben. Egyiptomra azért is szüksége van, mert egyik fontos szövetségesének, Bassár el-Aszadnak a helyzete Szíriában finoman fogalmazva megingott. De ennek ellenére szakértők úgy vélik, Szíszi moszkvai látogatása inkább egyiptomi manőverként értékelhető, amely elsősorban az Egyesült Államoknak szólt. Kairó azt akarta demonstrálni, hogy nincsenek rászorulva az amerikaiakra, hanem vannak választási lehetőségeik és barátaik máshol is. A Politikai és Stratégiai Tanulmányok Arab Központja nevű intézet egyik elemzője viszont hangsúlyozza, hogy a realitás kicsit más: az egyiptomi hadsereg olyan módon rá van szorulva az amerikai fegyverekre, amit máshonnan nem tudna megkapni.
Ugyanakkor az egyiptomi közeledés Oroszország felé Moszkva és Washington eltérő álláspontjára is rávilágít az arab tavaszt illetően. Az oroszok mindig is naivnak tartották, hogy a nyugat demokratikus törekvésekként értelmezte a felkeléseket, amelynek következtében a mérsékelt iszlamisták erősödhetnek meg a milicistákkal szemben. Moszkva ezzel szemben instabil állapotokat és a szélsőséges iszlamista mozgalmak megerősödésének veszélyét látta az eseményekben.
A kairói kapcsolat Moszkva számára egyben jó üzleti lehetőséget is jelent: az egyiptomi vezetéssel ugyanis egy 2 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodásról is tárgyaltak, amely értesülések szerint új, fejlett harci gépeket, valamint légvédelmi rakétakomplexumokat is tartalmaz. A megállapodásról tavaly novemberben kezdődtek tárgyalások az egyiptomi fővárosban. Az egyezségben az egyiptomi hadsereg hatalomátvételét nyíltan támogató Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is részt vesz: ők fogják állni a számlát. Moszkva és Kairó a fegyverszállítás mellett egyébként arra is kitért, hogy a két ország közös hadgyakorlatot tarthat a jövőben, az egyiptomi tisztek pedig Moszkvában kaphatnak kiképzést.
Szíszi látogatása kapcsán az sem volt szokványos, hogy Vlagyimir Putyin támogatását fejezte ki a tábornok elnökségi ambíciói kapcsán, pedig hivatalosan még nem is jelentette be, hogy versenybe száll az államfői posz-tért. Az új alkotmány értelmében az elnökválasztást elvileg április közepéig kellene megtartani, de elképzelhető, hogy később fog sor kerülni a voksolásra. Elemzők szerint Szíszi nagy esélyekkel indulhatna a tisztsé-gért, mivel rendkívül népszerű, és komoly kihívója sincs. Az elnökség viszont azzal járna számára, hogy le kellene mondania a hadsereg éléről.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek