Jöhet az EU-békekölcsön

Az Európai Bizottság által megrendelt szakértői tanulmány célja az, hogy javaslatot tegyen, miként lehetne a „személyes megtakarításokat mozgósítani a gazdaság hosszú távú finanszírozására”. Az unió vezető testülete szerint a hatodik éve tartó „gazdasági és pénzügyi krízis miatt a bankszektor képtelenné vált arra, hogy megfelelő forrásokat biztosítson a reálgazdaság számára, különösen, ami a hosszú távú finanszírozást érinti” – állítja a Reuters újságírója által látott bizalmas brüsszeli dokumentum.
A jelentés megállapítja, hogy a válság nyomán elrendelt garanciaszabályok miatt a bankoknak olyan magas biztonsági tartalékokat kell képezniük, hogy az egész unióban drasztikusan visszaesett a kis- és középvállalkozások finanszírozása. Az állami költségvetési lehetőségek kimerültek, így az Európai Bizottság utolsó lehetőségként az integrációhoz tartozó 500 millió állampolgár magánbetéteinek kötelező jellegű bevonását fontolgatja a gazdaság finaszírozásába.
A javaslat szerint első lépésként létrehoznának egy uniós központi megtakarítási számlát, amelybe ezt követően a bankoknak át kellene utalni a magánbetétek egy részét. Ez a gigantikus alap kötvényeket bocsátana ki, amelyek fedezetül szolgálnának a kereskedelmi bankok számára a vállalkozási hitelek nyújtásához.
Ha elfogadják az erről szóló törvényjavaslatot, formailag nem sérül a magánbetéteket védő uniós garancia. Nem betétadóról lenne ugyanis szó, hanem befektetésről – igaz, kötelező jelleggel. A betétesek hosszú távú kötvényeket kapnának a pénzükért cserébe, azonban a valós forgalmi érték nélküli, nem beváltható papírok érdemben az ötvenes években Kelet-Európában bevezetett „békekölcsönhöz” lennének hasonlók, amikor a munkabér egy részét foglalta le kötelező jelleggel a kommunista hatalom.
A dokumentum megállapítja, hogy ezeket a lépéseket két év alatt lehetne véghezvinni, de a magánbetétek „mobilizálását” az uniós alapba minél előbb célszerű lenne megvalósítani, különben megindulhat a megtakarítások átcsoportosítása Európán kívüli számlákra. A jelentés nem tesz javaslatot az elvonás mértékére, de szakértők szerint szimbolikus (1-5 százalékos) mérték nem oldaná meg a finanszírozási hiányt, ehhez ennek többszörösére, akár 30 százalékos betétkonfiskálásra lenne szükség.
A február 12-ei hírt a Reuters „Az EU végrehajtó testülete a személyes megtakarításokból finanszírozná a hosszú távú pénzügyi hiányt” címmel közölte. Az Európai Bizottság nem kommentálta, de nem is cáfolta az idézett dokumentum létezését és a kiszivárogtatott hír tartalmát.

Mennyi pénz hiányzik a világon?

A tekintélyes amerikai elemzőközpont, a Boston Consulting Group (BCG) még 2011-ben, a ciprusi bankválság előtt készített felmérést arról, milyen lehetőségei vannak a kormányoknak a globális pénzügyi hiány finanszírozására. A jelentés szerint a válságmenedzselés lehetőségei gyakorlatilag kimerültek. A világ nemzetei több mint 20 ezer milliárd dollár adósságot görgetnek maguk előtt, ami a globális GDP mintegy 180 százaléka – vagyis az egész világnak közel két évig kellene dolgozni az adósság visszafizetése érdekében, úgy, hogy közben senki semmit nem fogyaszt – ami az emberiség kihalását eredményezné.
A hiány ráadásul folyamatosan növekszik, mert a gazdasági válság miatt lelassult növekedés nem képes ellensúlyozni az adósságterheket. Nem jelent megoldást a költségvetési lazítás – például az amerikai szövetségi adósságplafon emelése és a FED rekordméretű pénzkibocsátása – sem, mindez legfeljebb elodázza a krízist.
A BCG-jelentés szerint ugyanígy járhatatlan út a további megszorítások erőltetése, mert a fejlett államokban a magas munkanélküliség miatt már így is súlyos társadalmi feszültségek alakultak ki. A recesszió mellett nem indítható be egy gyors növekedés, amivel elméletileg enyhíteni lehetne a hiányt. A bankok sem tudják leírni a további veszteségeket, így a kormányok kezében csak az infláció „elengedése” marad eszközként. Elméletileg az értéktelenebb valutával a jövőben olcsóbban lehetne visszafizetni az államadósságot, de a társadalmi feszültségek miatt erre sincs valódi lehetőség – állítja az amerikai elemzés, amely egyetlen valódi megoldásnak a magánmegtakarítások egyszeri, drasztikus megadóztatását látja.
A BCG elemzése szerint a globális magánmegtakarítások értéke mintegy 74 ezer milliárd dollár. Ennek 29-30 százalékát kellene elvonni ahhoz, hogy egyszeri – igaz, nagyon fájdalmas – lépéssel világméretekben fel lehessen számolni a 20-21 ezer milliárd dollárra becsült államadósságot. Ezzel a világgazdaság felszabadulna az elviselhetetlen terhek alól, és példátlan fellendülés vehetné kezdetét. Az elemzők tisztában vannak azzal, hogy milyen feszültségeket kelthetne a magánvagyonok közel egyharmadának konfiskálása, de úgy vélik, hogy ez az egyetlen út vezethet ki a válságból, ezért biztosak abban, hogy a kormányok előbb-utóbb meghozzák ezt a döntést.

hetilap

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

hetilap

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Kapcsolódó anyagok