hetilap

Elnök úr, az RMDSZ belép Victor Ponta kormányába, amelyet Őn egy lassan döcögő vonathoz hasonlított. Mire gondolt?
– Az elmúlt esztendő kormányzati munkájára gondoltam, arra, hogy a 70 százalékos szenátusi többség ellenére a kormány a gyakorlatban, a fontos döntések meghozatalánál soha nem működött. A mozdony ugyan húzott előre, de a kocsikat erősen fékezte a koalíciós kényszer a liberálisok részéről. Ebben a pillanatban pedig a kérdés az, hogy a mai szavazás után mindaz, ami itt, ebben a gyakran furcsa országban történik, hogyan fog véget érni. A parlament megszavazta a kormánylistát, a kormány szerkezetét, ám az államelnök és talán 50 képviselő az Alkotmánybírósághoz fordul, mert ők úgy értelmezik a jelenlegi helyzetet, hogy a kormányprogramot is újra kellett volna szavaztatni. Úgy látszik, erre a vonatra, bármennyire döcög, vagy akár egy helyben áll, még felülni sem könnyű.
Az köztudott, hogy Basescu elnök és Victor Ponta kormányfő között szinte kibékíthetetlen ellentét van, de csupán ez a magyarázat, vagy a magyarok, az RMDSZ ellen irányul ez a késleltetés?
– Nem rólunk szól a történet, mi csak az ü­rügy vagyunk. Az elnök lépése Ponta személyét, pártját próbálja ellehetetleníteni, és minden politikai, alkotmányjogi eszközt megragad – megjegyzem, tehetségesen, roppant tehetségesen – a célja eléréséhez. Ugyanakkor az ország érdekeire mintha nem igazán figyelne, nem is érdekelné, ami viszont óriási probléma már önmagában is, hiszen a román belpolitikát arénává változtatja.
A két párt között született megállapodás szerint az RMDSZ kapja meg a környezetvédelmi és a kulturális tárca vezetését. Önök kérték, vagy a kormányfőtől érkezett a javaslat?
– Egy alku során sokféle megoldás felvetődött, sőt más pozíciókra is tettek ajánlatot, nekünk is voltak más elképzeléseink, de végül a környezetvédelmi minisztériumban tudtunk megállapodni. Az eddigi környezetvédelmi tárcát vezető minisztereink, akár Borbély Lászlóról, akár Korodi Attiláról van szó, mindig jól teljesítettek, eligazodnak ezen a területen, jártasak a minisztérium dolgaiban, nem most kell megtanulniuk, hogyan működnek ott a dolgok. A kulturális tárcára vonatkozó döntés úgy született meg, hogy az RMDSZ-es kollégáim, a megyei szervezetek, frakciók részéről is megfogalmazódott az az óhaj, hogy amennyiben a kormányzás mellett döntünk, akkor én is tagja kell, hogy legyek ennek a kormánynak. A kollégáimnak nem volt könnyű erről meggyőzniük engem, mert nem volt szándékom kormányban szerepet vállalni, nem voltak ilyen ambícióim, azonban az RMDSZ politikai súlyát egy kormánykoalíción belül az is adja, hogy benne van-e vagy sem a szövetség elnöke. Ezt a területet ismerem, szívesen végzem a tisztséggel járó feladatokat, emellett azt gondolom, hogy az alatt a közel két és fél év alatt, amikor a kulturális tárcát vezettem, eredményeket is fel tudtam mutatni. Az utolsó pillanatban dőlt el, hogy szövetségi elnöki szinten is legyünk benne a kormánystruktúrában.
A verespataki bányanyitás kapcsán éppen ez a két minisztérium volt a román és a nemzetközi közvélemény nyomása alatt, most ismét ez a két tárca került Önökhöz, nincs kódolva ebben az ügyben a kudarc?
– Jelenleg nem forró téma a verespataki bányaberuházás, bár ezt az ügyet könnyen fel lehet melegíteni. A parlament már döntött róla, és egy táblabírósági döntés az eddigi engedélyeztetést is semmissé tette, tehát ebben a pillanatban nincs napirenden a verespataki bányaberuházás.
Az államtitkári tisztségekkel kapcsolatosan is sikeresnek tekinthetők a tárgyalások?
– Az első ajánlat 6-7 államtitkári pozícióról indult, 14-nél álltunk meg, ebben van egy helyettes államtitkári tisztség a Környezetvédelmi Őrségnél, a többi államtitkári tisztség. Nem fogom felsorolni, de a legfontosabb minisztériumokban lesz államtitkárunk, például a mezőgazdasági, a fejlesztési, a szállítás- és munkaügyi tárcánál. Azt gondolom, hogy sikerült lefedni azokat a területeket, amelyeken keresztül a programunk megvalósításához hozzá tudunk járulni.
A kisebbségi törvényt mindeddig nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ pozíciójának változásával ebben a kormányzati ciklusban van esély arra, hogy elfogadja a szenátus?
– A 2012-ben elfogadott kormányprogram már tartalmazta a kisebbségi törvény kérdését is, és mi nem arról vagyunk ismertek, hogy lemondunk a céljainkról, ezért a szándékunk egyértelmű. A céljaink nem változtak, a kormányra kerüléssel nem puhultak fel a törvény elfogadtatásával kapcsolatos elképzeléseink.
A legemlékezetesebb ügyről, a székely zászló használatáról megegyeztek? Befejeződnek a zászlóhasználat miatt indított perek?
– A szándékunk az, hogy mielőbb a parlament asztalára kerüljön egy olyan törvény, amely most már egyértelműen lezárná ezt a kérdést. Ha ez megtörténne, nem lehetne rosszul értelmezni vagy félreértelmezni, illetve rossz szándékkal támadni az egyébként jogos, a törvény által nem tiltott gyakorlatot a közösségi szimbólumok használata kapcsán. Az igazságszolgáltatás szintjén futó pereket – tehát ahol nem közigazgatási eljárásról van szó – nem lehet visszavonni, leállítani, hanem végig kell vinni.
A másik nagy nyilvánosságot kapott ügy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás kérdése, ami az Ungureanu-kormány bukásának ürügyeként szolgált. A PSD ezzel a konkrét üggyel buktatta meg az akkori kormányt, most pedig velük kell megegyezni, lehetséges ez?
– 2012 szeptemberében született egy olyan megállapodás, amelyet Marosvásárhelyen írtak alá a román és a magyar tanárok képviselői, az egyetem vezetősége, illetve a tanügyi minisztérium képviselői. Ezen az úton elindulva el fogunk tudni jutni odáig, hogy a magyar oktatási vonalakat akkreditálják. Itt a lényeg az, hogy a magyar és a román tagozatot egyszerre akkreditálják, az ideiglenes működési engedélyt egyszerre kapják meg, ne maradjon le a magyar tagozat erről. Nem lesz egyszerű, de megint csak azt tudom mondani, hogy ha ezen ügy rendezése nélkül vállaltuk volna a kormányra lépést, akkor lenne igazán baj. A törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy multikulturális egyetem, ennek a kitételnek pedig érvényt kell szerezni.
Mindez azonban még csak terv, a kormányról szóló alkotmánybírósági döntés mikorra várható?
– Nem gondolom, hogy ez megtörténik egyik napról a másikra. Az Alkotmánybíróság nem úgy dolgozik, mint egy mészárszék, hogy rögtön vágja, porciózza, bár hatásaiban néha ahhoz hasonlít. Valahol félúton tartunk a parlamenti határozat és az elnöki rendelet aláírása között.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek