Míg a Krím félsziget orosz megszállása zajlott, a korábbi ukrán miniszterelnök, Julija Timosenko egy kiszivárgott telefonbeszélgetésben a jelenlegi ukrán hadvezetésnél sokkal harciasabb álláspontot képviselt: Nesztor Sufriccsal, az ukrán biztonsági és védelmi tanács volt helyettes titkárával folytatott beszélgetésében a „narancs hercegnő” elmondta, hogy gépfegyverekkel védené a Krímet, és golyót kívánt a megszállók és Putyin homlokába. Az Ukrajna területén élő oroszokra pedig atomot szórna, ha tehetné. Sufrics hangot adott annak a véleményének, hogy ha Timosenko lenne hatalmon, nem történt volna meg a félsziget megszállása, de kifejezte: ő a maga részéről tartalékos katonatiszt, és hajlandó fegyvert fogni az oroszok ellen.
Nyugaton szerencsére kevésbé hevesen reagáltak az orosz lépésekre: Barack Obama kijelentette, hogy nem fogadják el a Krím félsziget annexióját, és néhány vezető orosz politikai és gazdasági szereplő ellen szankciókat léptettek életbe: korlátozták az Egyesült
Államok és az EU területére történő utazásukat, valamint pénzügyi műveleteiket. Ez egyébként meg is felel az orosz politikai céloknak, ugyanis Putyin már régóta szorgalmazta az oligarchák pénzének Oroszországba történő hazavitelét. Eközben a világ vezető hatalmai úgy döntöttek, hogy Szocsi helyett Brüsszelben tartják meg a következő G7-találkozót – immár orosz részvétel nélkül. Oroszország 1998-as csatlakozása óta ez lesz az első alkalom, hogy nem vesz részt a nagyhatalmak csúcstalálkozóján. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ugyanakkor, mivel ez informális klub, senkitől nem vonhatják meg a tagságot.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »