A városi tanács keresztényszocialista tagja, Marian Hofmann szerint a szélsőjobbosok Münchenben tesztelik, hogy az iszlámellenes propagandának van-e igazi fogadókészsége a térségben, illetve az országban. Ha Michael Stürzenberger, a Szabadság nevű párt elnöke elegendő aláírást tud gyűjteni a müncheni iszlám központ ellen, az egész Bajorország számára és talán az országban távolabbra kiterjedően is jelzésértékű lesz, hogy a muzulmánokat nem látják szívesen.
Az utóbbi években egyre több iszlámellenes párt jön létre Németországban, és a nyíltan iszlámellenes Politically Incorrect nevű weboldal napi látogatószáma meghaladja a 120 ezret. A weboldalt egy kölni tanár, Stefan Herre hozta létre, és mindenféle iszlám elleni információnak, hírnek, videoüzenetnek felületet biztosítanak. A folyamat általában egy mecset vagy iszlám központ tervezett építésével indul el, először csak ellenzi a német lakosság, majd ez ellenállásba, később akár gyűlöletbe és erőszakos cselekményekbe is torkollhat, mint Berlinben, Hanauban és Hannoverben is, ahol iszlám imaházakat gyújtottak fel ismeretlenek az utóbbi két évben. Tavaly novemberben például a lipcsei
Ahmadiyya iszlám közösség imaháza mellett ismeretlenek öt véres disznófejet helyeztek el póznákra tűzve, mindezt azután, hogy a közösség bejelentette, hogy egy száz fő befogadására alkalmas imaházat szeretne építeni Lipcse Gohlis nevű negyedében.
Az iszlám közösségek az utóbbi időben a lipcseihez hasonlóan egyre jobban láthatóvá válnak a társadalmon belül. Már nem a város szélén vagy ipari területeken járnak össze imádkozni, hanem sok esetben a városok központjában építkeznek.
A polgárok közötti elégedetlenséget pedig a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) jó érzékkel saját radikális ideológiája terjesztésére használja fel. Egyre nagyobb vehemenciával hergelik a lakosságot a bevándorlók, azon belül is elsősorban a muszlimok ellen, ám az utóbbi időben ebben már nem ők az egyetlenek. A török társadalmi csoporton belüli „becsületgyilkosságok”, illetve a nőkkel való általános bánásmód a német feministákat is tettekre sarkallta; a Womenforfreedom (Nők a szabadságért) egyesület például rendszeresen tart előadásokat „Saría a női jogokkal szemben” címmel, és német nyelvű könyvek is születnek az iszlám vallási rendszer bemutatására. Mivel egyre több társadalmi szervezetben hallani a globális iszlám terjedésével kapcsolatos nyilatkozatokat, így a radikális iszlámgyűlölet lassan egyre szélesebb rétegekben és mélyebben beszivárog a társadalomba, elérve annak szinte minden szegmensét.
2010-ben egyszer már robbant ki botrány a muzulmán, pontosabban török bevándorlókkal kapcsolatosan, akik a német társadalmon belül szinte zárványként élik a mindennapjaikat, alapvetően a Korán iránymutatása alapján. Thilo Sarrazin korábbi bankelnök botránykönyve, a Németország felszámolja önmagát rámutatott arra, hogy a német integrációs politika nem tudja megfelelően kezelni azt a problémát, hogy a török bevándorlók nem akarnak beilleszkedni, az első generáció sok esetben nem is tud megfelelően németül.
A bevándorlók beilleszkedési problémáit tovább súlyosbítja, hogy a harmadik generáció igen nagy számban, radikális módon visszatér a vallási gyökerekhez. Ezek a fiatalok sokkal komolyabban veszik a Korán tanításait, mint akár az első generációs bevándorlók, holott az ő köreikben is gyakori a saría törvényeket szigorúan betartók száma. Az egyre romló helyzetet jól illusztrálja a német belügyminisztérium egyik nyilatkozata, amely szerint a szíriai zavargásokban legalább 300 német útlevéllel rendelkező radikális harcol. A német titkosszolgálat szerint a 4,5 millió bevándorló között mintegy 42 ezer radikális iszlamista lehet, akik közül legalább ezer valószínűleg erőszakos cselekményekre is kész.