Nem csupán elvesztették a Krímet, de mindezért még 11 ezer dollárt is fizetniük kell az ukránoknak – derül ki orosz állami nyilatkozatokból. A gázárakról szóló – még Janukoviccsal kötött – 2010-es szerződés szerint ugyanis az ukrán fél azért kapta olyan nyomott áron az orosz gázt, mert 25 évre engedélyezte az orosz flotta állomásozását a Krím félszigeten. Mivel azonban Krím már nem Ukrajna, hanem Oroszország része, orosz logika szerint az annektálás óta érvénytelen a régi gázár, így Ukrajnának ki kell majd fizetnie a borsos különbözetet. Az ár 268,5 dollárról ugrott 385,5 dollárra, és mindehhez hozzájön még Ukrajna több mint 1 milliárd dolláros tartozása is.
Míg az orosz sajtó már arról értekezik, miként kapcsolhatná be az új országrészt saját energiaellátásába, hogy ne függjön az ukrán villamos energiától illetve vízművektől, nemzetközi szinten továbbra sem fogadják el Ukrajna megcsonkítását. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint Krím orosz annektálása a jelenlegi generáció életében eddig a legsúlyosabb fenyegetés, amely Európa biztonságát érte. A 28 államot számláló nemzetközi szervezet kemény hangú nyilatkozatban „illegálisnak” ítélte az orosz lépést, de egyben annak is hangot adtak, hogy csakis politikai és diplomáciai úton tartják megoldhatónak a válságot. Ukrajna határai mentén változatlanul több tízezer orosz katona állomásozik, akik Moszkva állítása szerint csupán szokásos hadgyakorlatokat végeznek. „Sajnos nem tudom megerősíteni” – reagált a NATO-főtitkár az orosz álláspontra. „Nem ezt látjuk” – tette hozzá.
Mindeközben az Egyesült Államok képviselőháza megszavazta az Ukrajnának nyújtandó egymilliárd dolláros hitelgaranciáról és az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről szóló törvényt. A hitelgarancián felül további 50 millió dollárt irányoznak elő az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupcióellenes harc finanszírozására is. További 100 millió dollárt szántak az Egyesült Államok, az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok közötti biztonsági együttműködés megerősítésére, valamint az Ukrajnának és a térség országainak szánt védelmi és biztonsági segítségnyújtás finanszírozására.
Ukrajna helyzetét az is súlyosbítja, hogy még mindig nem sikerült lefegyverezni a szélsőséges csoportokat, így a Jobboldali Szektor egy tagja és a Majdan Önvédelme lövöldözésbe keveredett a napokban. Az esetet követően a parlament határozatot fogadott el az illegális félkatonai csoportok lefegyverzéséről, Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő pedig felszólalásában hangsúlyozta, hogy csakis a fegyveres erőknek, a biztonsági szolgálatnak és egyéb törvényes fegyveres alakulatoknak van joguk a fegyvertartásra.
Az elnökválasztás jelöltállítási határidejének lejárta után nyilvánosságra hozták, hogy 46-an indulnak május 25-én az elnöki posztért, akik közül mindössze 8-an tartoznak valamilyen politikai párthoz. A nagy meglepetés, hogy az UDAR Vitalij Klicsko helyett Petro Porosenko üzletember-politikust indítja a fő esélyesnek tartott Julija Timosenkóval szemben. A nyugatbarát üzletember a Rochen csokoládégyár, az Ötös hírtelevíziós csatorna, valamint számos nagy- és középvállalkozás tulajdonosaként Ukrajna ötödik leggazdagabb embere.
2014. 04. 04. (XVIII/14)
