„A pészachi ünnepre indultunk a négy gyerme-künkkel, amikor az országút széléről lövések érték az autónkat. A férjem véres teste a vezetőülésről az ölembe borult, miközben a jármű kezdett lesodródni az útról. Folyamatosan lőttek ránk, ezért ösztönösen elkaptam a kormányt és igyekeztem padlógázzal továbbhajtani. Ma sem tudom hogyan sikerült, de kijutottunk a tűzvonalból. Ha megállunk, mind a hatan halottak vagyunk” – mondta Haddasz Mizrahi, akinek családját Hebron közelében érte terrortámadás.
A palesztin merénylő egy AK–47-es automata gépfegyverrel nyitott tüzet a forgalmas útvonalon haladó járművekre. A golyózáporban halálos lövést kapott Baruch Mizrahi izraeli rendőralezredes, de felesége lélekjelenlétének köszönhetően családja megmenekült. Az izraeli közvélemény szerint Mizrahi meggyilkolása az egyik legnagyobb zsidó ünnep előestéjén azt bizonyította, hogy helyesen döntött Benjamin Netanjahu, amikor az amerikaiak sürgetése ellenére nem engedélyezte 25 palesztin fogoly – többségükben halálos támadásokat elkövető terroristák – szabadon bocsátását.
Az izraeli kormány hivatalosan azzal indokolta a döntést, hogy Mahmúd Abbász április elején egyoldalúan kezdeményezte az ENSZ-nél, hogy a „palesztin államot” vegyék fel a világszervezet több mint egy tucat különböző szakmai bizottságába. A Palesztin Hatóság vezetője ezzel a lépéssel megszegte ígéretét, miszerint a tárgyalások lezárultáig nem keres különmegállapodást a palesztin jogok nemzetközi elismertetéséről. Abbász szokás szerint az izraeli „telepespolitikával” indokolta a kezdeményezést, ami kapóra jött John Kerrynek, hogy egyszerre mind a két felet felelőssé tegye a tárgyalások megszakadásáért. Az amerikai külügyminiszter szerint a palesztinok ENSZ-indítványa és az izraeli hatóságok által kiadott újabb 700 kelet-jeruzsálemi építési engedély együttesen okozták azt, hogy a béke esélyei „eltűntek”.
2014. 04. 18. (XVIII/16)
