Egyelőre Hamdín Szabáhi baloldali politikus az egyetlen kihívója a jelenleg katonai vezetőként regnáló vezérkari főnöknek a közelgő egyiptomi választásokon. A feldúlt ország népe május 26–27-én járul az urnákhoz, az elnök az lesz, akinek sikerül megszerezni a szavazatok legalább ötven százalékát. A jelenlegi állás szerint erre egyedül Szíszinek van esélye, mert bár Szabáhi a 2012 júniusában tartott elnökválasztáson harmadik helyen végzett, népszerűsége ma meg sem közelíti Szísziét, aki az előzetes felmérések alapján a szavazatok közel kilencven százalékára számíthat.
Abdul Fattah asz-Szíszi 1954-ben született, 1977-ben végzett az Egyiptomi Katonai Akadémián. Szaúd-Arábiában katonai attaséként szolgált, és egy időben ő vezette az egyiptomi katonai titkosszolgálatot is. Az „arab tavasz” idején a mélyen vallásos, elkötelezett iszlámhívő Szíszi látszólag jó kapcsolatot ápolt a Muzulmán Testvériséggel, melynek vezetői megbíztak benne. Ezt bizonyítja, hogy a Testvériség színeiben demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi elnök 2012 nyarán kinevezte Szíszit vezérkari főnöknek, mert azt remélte, hogy ezzel gyengíti az országban hagyományosan erős egyiptomi hadsereg pozícióit. Tévedett, ugyanis Szíszi néhány héten belül katonai puccsal elmozdította őt az ország éléről, most pedig elnöki babérokra tör – méghozzá kiváló esélyekkel. Megválasztása esetén folytatódna az 1950-es évek óta fennálló egyiptomi „hagyomány”, miszerint egy erős katonai háttérrel rendelkező politikus vezeti az országot.
Nyári hatalomátvételekor a hírek még arról szóltak, hogy mind diplomáciai, mind katonai szinten Szíszi erős kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államok felé, ám az elmúlt hónapok külpolitikai történései azt mutatják, hogy Szíszi Egyiptoma inkább keletre orientálódik majd. Mint arról korábban beszámoltunk (Irányváltás az egyiptomi külpolitikában. Hetek, 2014. február 21.), a puccs után Szíszi első külföldi útja Moszkvába vezetett, ahol az orosz és az egyiptomi vezetés állítólag többek között egy kétmilliárd dolláros fegyverszállítási megállapodásról tárgyalt. Míg az Egyesült Államok a mai napig nem tudja, hányadán is áll Szíszivel (a két ország közötti kapcsolat pillanatnyilag minimum hűvösnek mondható), addig Vlagyimir Putyin egyértelműen politikai támogatásáról biztosította a tábornokot elnökké választása esetén.
Szíszi eredeti imázsa is megtévesztőnek tűnik: kezdeti szereplései alapján nyugodt személyiségnek tartotta a közvélemény, aki inkább karizmatikus, mint szigorú katonai vezető. Tény, hogy nagyszerű szónoki képességekkel rendelkezik, beszédeibe rendszeresen épít be a Koránból származó, szívhez szóló idézeteket. Az elmúlt hónapok során azonban „tűzzel-vassal” üldözte a terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvériség tagjait, akik közül több százat halálra is ítéltetett. A tömeges halálbüntetést – amelyet egy rendőrőrs megrohamozásáért szabott ki több mint ötszáz tüntetőre az egyiptomi bíróság – mélyen elítélte az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága. Szíszi megígérte, hogy elnöksége alatt tovább folytatja majd a harcot a terrorizmus ellen.
Elemzők szerint Szíszi rendkívüli népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy az egyiptomiak még mindig a hadsereget tartják a legerősebb hatalmi ágazatnak, így az egyetlen lehetőségnek is arra, hogy helyreálljon a rend a káosz uralta országban. Eddigi megnyilatkozásai során a vezérkari főnök ügyesen került minden érzékeny politikai témát, különösen a gazdaságot illető kérdéseket.
2014. 04. 25. (XVIII/17)
