hetilap

Petro Porosenko, Ukrajna meggyőző többséggel megválasztott elnöke a Vitalij Klicsko vezette Udar színeiben indult, míg az elnökválasztással párhuzamosan zajló helyhatósági választáson a pártelnök Klicsko a kijevi polgármesteri pozíciót nyerte el. Porosenko – akit édesség­gyárai miatt Csokikirálynak is neveznek – az ország egyik leggazdagabb embere, vagyonát azonban az ukrán oligarchák többségével ellentétben nem privatizáció (orosz szójátékkal prihvatizáció – ragadozás) útján szerezte, noha valószínűleg nem okozott hátrányt számára apja egykori főmérnöki pozíciója és kapcsolatrendszere. Hatalomra kerülésével egy időben bejelentette, hogy megválik édesipari érdekeltségeitől és egyéb üzleteitől, és kizárólag a köz javát fogja szolgálni: fellép az ukrán gazdasági nehézségek első számú oka, a korrupció ellen, és Ukrajnát egységes nemzetté teszi.
Nem sikerült visszatérnie a politikába Julija Timosenkónak, aki a második helyen végzett, 13 százalékos eredményével messze elmaradva riválisától. Timosenko vereségét elismerve gratulált a győztesnek, tisztának és becsületesnek ismerve el a voksolás eredményét.
Porosenko beiktatása után Lengyelországnak veszi az  irányt – az EU- és NATO-integráció iránt elkötelezett államfő szimbolikus úticélválasztása mutatja az új ukrán vezetés nyugati orientációját; ugyanakkor az elnök még a következő hónap elején szeretne Oroszországba utazni, mert a kelet-ukrajnai régió válsága megoldásának kulcsa a Kreml kezében van. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával folytatott megbeszélése után közölte: nem zajlanak előkészületek az új ukrán elnök látogatására, ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben a terrorellenes hadjáratot nem szünteti be, és nem ül tárgyalóasztalhoz a szakadárokkal, ne számítson jó viszonyra a Kremllel. Noha Putyin elnök korábban többször bejelentette, hogy továbbra is Janukovicsot tartja az ország legitim elnökének, a választások eredményét nem vitatta, és bejelentette, kész tárgyalni Porosenkóval.
Kelet-Ukrajnában az ország más részeivel és a világ vezetőivel szemben nem ismerik el a választási eredményeket, az ország új vezetőjét illegitimnek tartják, és hallani sem akarnak egységes Ukrajnáról. Ennek megfelelően Porosenko is bejelentette, hogy a terrorellenes hadműveleteket keleten nemhogy folytatják, hanem intenzívebbé és hatékonyabbá teszik. Az új elnök megválasztását követő napokban valóban heves harcok voltak a délkeleti megyékben, sok halálos áldozattal a felkelők részéről. Az ukrán hadsereg a korábbi tétova megmozdulások után légicsapásokat is alkalmaz a terroristákkal szemben, akik közül sokan Oroszországban és Ukrajnában körözött bűnözők, valamint számos csecsen, ingus és dagesztáni harcol a felkelők oldalán.
Ramzan Kadirov csecsen elnök (egyébként elkötelezett putyinista) cáfolta, hogy csecsenekből álló hivatalos haderő lenne a szakadár köztársaságokban, ugyanakkor bejelentette, hogy nem tudja kontrollálni országa lakosságát, és magánemberként harcolhatnak Ukrajnában csecsenek, mint ahogy a csecsen háború idején is harcolhattak náluk ukránok. Mindenesetre Dmitrij Timcsuk, az ukrán Katonai és Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, aki az Információs Ellenállás nevű szervezet adataira hivatkozott, honlapján közölte, hogy a terrorelhárító akcióban megölt harcosok között az ukránok mellett szerb, orosz, ingus, csecsen, dagesztáni és abház állampolgárok voltak. Egy Harkovban készített CNN-felvétel tanúsága szerint Kamazzal érkeztek harcosok a Kaukázusból a szeparatisták támogatására. Szintén Timcsuk információi szerint az ukrán hadsereg sikereivel párhuzamosan nő az átálló szeparatisták száma is, akiknek iránymutatásai alapján több ellenséges tűzfészket sikerült már megsemmisítenie a hadseregnek: ez sokszor azért ütközik nehézségekbe, mert a terroristák lakóépületek, kórházak és iskolák közé helyezik lőállásaikat, pajzsként használva a civil lakosságot.
A magukat Donyecki és Luganszki Népköztársaságnak nevező szakadár területek, illetve az ezek egyesüléséből létrejött Novorosszija vezetői elzárkóznak a béke érdekében kezdeményezett tárgyalásoktól . A szeparatisták vezetői – például Pavel Gubarev, aki az Orosz Nemzeti Egység félkatonai szervezet tagja volt, vagy Igor Sztrelkov korábbi KGB-tiszt – nemcsak illegitimnek tartják a jelenlegi elnököt, hanem a Nyugat bérencének nevezik, aki a békés polgári lakosság és a kézifegyverrel felszerelt önvédelmi csapatok ellen nehéztüzérséggel vonul fel, hogy a hetven évvel korábbi náci háborús bűnösökhöz hasonló népirtást kövessen el a donyecki néppel szemben. Függetlenül attól, hogy a szélsőséges nacionalista pártok jelöltjeinél még a zsidók által indított jelölt, Vagyim Rabinovics is kétszer annyi szavazatot kapott, Novorosszija már olyan mélyen beleásta magát a fasisztákkal való harcba, hogy nem okoz gondot vezetőinek a Harmadik Nagy Honvédő Háború meghirdetése a nyugati demokráciákat és az általuk támogatott demokratikus elveket valló jelölttel szemben.

Porosenko, a majdan szponzora

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek