hetilap

November óta követelték tüntetők – elsősorban az ellenzéki Demokrata Párt hívei – Jinglak Sinavatra kormányfő távozását a hatalomból. Bangkokban számos utcát blokád alá vontak, és mindennapossá váltak a lövöldözések is. Csan-ocsa állítása szerint a hatalomátvétel célja a további vérontás megelőzése és a szemben álló politikai felek közötti kompromisszum kikényszerítése. Azonban hiába tiltották be az öt főnél nagyobb csoportok gyülekezését, a tüntetések továbbra is folytatódnak, csupán átalakultak a junta elleni tiltakozássá. Az utcára vonulók – köztük sok diák – azt kockáztatják, hogy a hadsereg erőszakkal veri szét csoportjaikat.
Csan-ocsa egyelőre semmiféle ellentmondást nem tűr. Kedden egy rögtönzött sajtótájékoztatóra nyomult be a hadsereg több tagja, majd elfogták és egy teherautóba tuszkolták a volt oktatási minisztert, amiért a külföldi újságírókkal teli teremben kimondta, hogy nem fogadja el a juntát. „A puccs nem megoldás a thai társadalom problémáira és konfliktusaira, hanem még inkább elmérgesíti azokat” – mondta elfogása előtt Csaturon Csaiszang, aki immár egyike annak a több mint 250 fogva tartott újságírónak, akadémikusnak, politikusnak és aktivistának, akik meg merték kérdőjelezni a hatalomátvétel jogszerűségét.
John Kerry, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere csütörtöki nyilatkozatában sürgette a polgári kormányzáshoz való visszatérést, illetve felhívott az emberi jogok és a sajtószabadság tiszteletben tartására, azt lebegtetve, hogy Bangkok a hadseregének ígért amerikai segélyt veszélyezteti radikális lépéseivel. Thaiföld – a térség egyetlen országa, amely soha nem volt nyugati gyarmat – a második világháború óta az Egyesült Államok szövetségese, és 13 milliárd dollárnyi amerikai befektetésnek ad otthont. A katonai junta azonban „Ázsia beteg emberévé” teheti az országot, amelyet viszonylagos gazdasági stabilitása miatt Nyugaton eddig tradicionálisan nagyra értékeltek. A megriadt befektetők továbbállhatnak a kevésbé kockázatos szomszédos országok irányába: míg Thaiföldön recesszió várható a következő negyedévben, Vietnamban, Indonéziában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken öt százalékos gazdasági növekedést jósolnak. A Moody’s Investors Service múlt csütörtöki tájékoztatója szerint a katonai hatalomátvétel rontotta Thaiföld hitelképességét. Szakértők szerint a thai részvények legalább egy, de akár három évre is jelentősen elértéktelenedhetnek. Március óta a GDP több mint fél százalékkal csökkent, a Bloomberg elemzése szerint pedig az elterjedt ázsiai fizetőeszközök között a bat az egyik leggyengébb.
Thaiföldön a puccsok nem számítanak újdonságnak. A legutóbbira 2006-ban került sor, ám a jelenlegit jóval nagyobb mértékben megsínylette az ország gazdasága. A háttérben ezúttal a politikai elit korrupciója miatt kialakult zavargások állnak, melyek már legalább húsz emberéletet követeltek.
A Demokrata Párt vádjai szerint Jinglak Sinavatra – Thaiföld első női miniszterelnöke – a szintén államcsínnyel megbuktatott, és pénzügyi visszaélések miatt két év börtönbüntetésre ítélt Thakszin Sinavatra politikai bábja. (Sinavatra, aki mellesleg Thaiföld egyik leggazdagabb embere, a börtön elől Dubajba menekült, és jelenleg is ott tölti „önkéntes száműzetését”.) Azt is felhozzák ellene, hogy a 2011-ben indított rizsfelvásárlási programmal a fizetésképtelenség szélére sodorta az országot. A vidéki szegény rétegek megnyerésének érdekében ugyanis jóval áron felül vették meg a termelőktől a rizst, amin azonban nem tudott továbbadni az állam, így végül maguk a termelők sem kapták meg a pénzüket. Most ez a réteg is a Sinavatra család ellen fordult, noha az északkeleti rizstermesztő régiókban korábban olyan népszerűek voltak, hogy Thakszin képét a földművesek még az otthonukban is kitették.
A juntát jóváhagyta a 87 éves Bhumibol Aduljadezs, azaz IX. Ráma is, aki a leghosszabban uralkodó, a monarchia élén álló király, és több mint 30 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ egyik leggazdagabb főembere. A rossz egészségi állapotban lévő királyt ország­szerte nagy tisztelet övezi, amit elősegítenek a buddhista állam szigorú törvényei is. A fenség kritizálása vagy kigúnyolása ugyanis bűncselekménynek számít, amelyet büntetnek. 2009-ben egy ausztrál író három év börtönt kapott, amiért megsértette regényében a királyt, egy svájci férfit pedig tíz évre ítéltek, amiért részegen összefirkálta a portréit.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek