Sokkoló látvány lehetett az Egyesült Államoknak, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű dzsihadista szervezet harcosai azokkal az amerikai fegyverekkel és harckocsikkal vonultak diadalittasan a lerohant iraki városokban, amelyeket Washington adott az iraki biztonsági erőknek. Az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárt költött a közel-keleti ország hatóságának kiképzésére és felfegyverzésére az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére a szunnita dzsihadisták könnyűszerrel szerezték meg a harci eszközöket. Hiába voltak túlerőben a katonák, az ország nyugati és északi részén inkább a menekülést választották. Civil ruhákban hagyták el a fenyegetett városokat, amikor tudomásukra jutott a dzsihadisták közeledése.
Az ILIÁ kezére került Irak második legnagyobb városa, Moszul. Az 1,7 millió lakosú város meglepetésszerű elfoglalása szimbolikus jelentőséggel bír. Ezt a térséget csak 2007-ben tudták ellenőrzésük alá vonni az amerikaiak. Akkor Washington azt állította, hogy Moszul megszerzése megnyitja az utat a béke és a demokrácia előtt Irakban. A nagyváros stratégiailag is fontos, mivel gazdag olajkészlettel és egy olyan vezetékkel rendelkezik, amely Törökország felé szállít olajat.
Az amerikai csapatok 2011-es kivonulása óta jelentősen nőtt az erőszak Irakban, újra megszaporodtak az öngyilkos merényletek és támadások. A szíriai polgárháború pedig olaj volt a tűzre: rendszeresen Irak északi részén utaztak át a lázadók, akik között egyre több, al-Kaidához köthető elem jelent meg. A szíriai harcokban erősödött meg az Iraki és Levantei Iszlám Állam csoportja is, amely eredetileg Irakban jött létre.
2014. 06. 20. (XVIII/25)
