hetilap

Az ENSZ emberi jogi csoportja szerint június 5-e és 22-e között legalább 1075 embert, főleg civilt gyilkoltak meg Irakban. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy ez az adat minimumnak tekinthető. Félő azonban, hogy az öldöklésnek koránt sincs vége. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) terrorcsoport hódításával szemben ugyanis még mindig nem találják az ellenszert az iraki hatóságok. Tehetetlenek az amerikaiak is, hiába utazott váratlanul a közel-keleti országba John Kerry külügyminiszter. A milicisták tíznapos ostrom után elfoglalták Irak egyik legfontosabb olajfinomítóját, amely az ország olajellátásának a harmadát biztosítja. A dzsihádisták szerint a finomító feletti ellenőrzést helyi törzseknek adták át.
Az ILIÁ újabb városokat rohant le északon és nyugaton, köztük az egyedüli legális határátkelőhelyet Jordánia és Irak között. Bár Trajbil elestét egyelőre nem tartják közvetlen fenyegetésnek Jordánia biztonságára nézve, némely elemző úgy véli, a királyság lehet a dzsihádisták következő célpontja. Igaz, azt hangsúlyozzák, hogy az ország feltehetőleg nem lenne olyan könnyű préda, mint Irak, mivel kormánya stabilabb, hadserege pedig erősebb. Amman mindenesetre készültségbe helyezte csapatait, a 180 kilométer hosszú határ mentén pedig tankokkal, rakétakilövőkkel és speciális alakulatokkal erősítette meg a védelmet.
Az biztos, hogy az Arab-félsziget or­szágainak van oka az aggodalomra. A sors iróniája, hogy évekig Szaúd-Arábiából és más gazdag Öböl menti országokból áramlott óriási mennyiségű készpénz a Szíriában harcoló szunnita lázadókhoz. Az amerikai pénzügyminisztérium egyik munkatársa szerint a szíriai felkelők százmillió dollárokat kaptak. David Cohen azt is állította, hogy Kuvait volt a pénzgyűjtés epicentruma. A nagy adományozás azonban, úgy tűnik, a visszájára sült el: az iszlamisták a fegyvereiket könnyen nagylelkű támogatóik ellen fordíthatják. Az Öböl menti országok már Moszul elfoglalása előtt aggódni kezdtek, hogy az ILIÁ túlságosan ellenőrizhetetlenné, ambiciózussá vált, és hogy veszélyt jelent uralkodóikra, akiknek a hatalmát már az al-Kaida is meg akarta dönteni. A Nyugat-barát királyságok emellett attól is tartanak, hogy a kialakult helyzet miatt Irán jobban ráteszi a kezét Irakra. Toby Matthiesen, a Cambridge Egyetem egyik kutatója úgy véli, hogy Szaúd-Arábia és a többi öböl menti ország most a túlélésre összpontosít.
A dzsihádisták sikerei könnyen fellobbanthatják a feszültséget a szunniták és a síiták között olyan helyeken, mint Bahrein vagy Szaúd-Arábia keleti része, ahol a királyság síita kisebbségének túlnyomó többsége él. Emellett ösztönzést adhat az al-kaidás fegyvereseknek is a térségben. Matthiesen szerint közép- és hosszú távon be fog bizonyosodni, hogy rossz döntés volt az Arab-félsziget országaitól, hogy a lázadókat támogatták Irakban és Szíriában.  
Azonban nem csak a közel-keleti térségnek kell tartania a kegyetlen dzsihádistáktól. Múlt héten az ILIÁ hátborzongató toborzó videót tett közzé az interneten, amelyben három fiatal brit fegyveres buzdítja a Nyugaton élő muszlimokat arra, hogy vegyék ki részüket a szíriai és iraki harcokból. A Nincs élet dzsihád nélkül című 13 perces videóban a terroristák tökéletes brit akcentussal arra kérik az iszlamistákat, hogy „adják fel szép autóikat, munkáikat, feleségeiket, és jöjjenek a dzsihádba – hogy éljék át az ő boldogságukat”. Azzal is győzködik őket, hogy „úgyis meg fognak halni.” A klipben szereplő fiatalokat sikerült beazonosítani: ketten Cardiffból, Wales fővárosából csatlakoztak a dzsihádistákhoz. Nasser Muthana és Reyaad Khan az iskolából ismerték egymást. Nasser Muthana orvosi tanulmányokra készült, de végül titokban Szíriába utazott, annak ellenére, hogy négy egyetem közül is választhatott volna. Családja tavaly november óta nem látta. Öccse, a 17 éves Aseel Muthana később követte bátyját, és szintén csatlakozott az ILIÁ-hoz. Bár a fiúkat sokan normális tizenévesekként ismerték, nemrég kiderült, hogy volt előjele az erőszakra való hajlamnak. A 17 éves Aseel egyik vezetője volt egy hírhedt, főként muszlimokból álló bandának Cardiffban. A körülbelül 15 fős csoport tagjai – akik között 10 éves is volt –  késekkel és pisztolyokkal voltak felszerelve, és rapvideókat készítettek, amelyekben fenyegetőztek és az erőszakot hirdették. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy nyitott fülekre találtak náluk egy hírhedt szaúdi muszlim vallási vezető szavai, aki egy helyi mecsetben buzdított a szent háborúra Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen. Az Al Manar központot többen jó hírűnek tartják, pedig a mecset mindig platformot biztosított egy-két szélsőséges vendég hitszónoknak. Az előbb említett iszlamista prédikátor, Mohammed al-Arifi 2012 júniusában tartott előadást a mecsetben. Bár Svájcból szélsőséges nézetei miatt kitiltották, Nagy-Britanniában többször is járt.
Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a Muthana testvérek esete csak egy példa arra, milyen ijesztő mértéket ölt a radikalizálódás a briteknél. Becslésük szerint több száz ilyen fiatal lehet az országban. Nem véletlen, hogy David Cameron a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a milicisták Nagy-Britannia ellen is támadást terveznek. De más nyugati országok sem érezhetik biztonságban magukat. Ausztráliából mintegy százötvenen vettek részt vagy még most is részt vesznek a szíriai és iraki harcokban. Az ausztrál miniszterelnök ezért azt fontolgatja, hogy olyan törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé, amely megfosztja állampolgárságuktól azokat, akik Irakban harcolnak. Az MI6 (a brit külső hírszerzés) egyik volt igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a titkosszolgálatoknak lehetetlenség nyomon követni az összes olyan iszlamistát, akik harcoltak a közel-keleten és hazatérnek. Richard Barrett becslése szerint Nagy-Britanniába már közel háromszázan jöhettek vissza.

Propagandaháború

Romokban Moszul keresztény közössége

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek