Az aláírást megelőző ünnepi beszédében Vlagyimir Putyin kifejtette: a történelmi jelentőségű dokumentum az unió térségének gazdasági fejlődését és az életszínvonal emelkedését fogja szolgálni. Az orosz, belorusz és kazah államok között megkötött megállapodás lehetővé teszi az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlását. Az orosz elnök beszédében azt is kifejtette, hogy az összes jelentős gazdasági szereplő azt a kérdést tette fel neki, hogyan lehet jó kapcsolatot ápolni a leendő Eurázsiai Unióval.
Nazarbajev elnök szintén kifejezte örömét az unió létrejöttét illetően, majd bejelentette, hogy a három ország egyesíti gazdasági potenciálját népeik áldására és felemelkedésére. A belorusz elnök, Alekszandr Lukasenko pedig arra utalt, hogy nehéz út vezetett a megállapodásig, és eközben sajnos elveszítették Ukrajnát – de kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy előbb-utóbb ők is megtalálják majd a helyüket az Eurázsiai Unióban, és kívánta, hogy rájöjjenek: valójában oda tartoznak.
Az örmény és a kirgiz elnök egyébként már tudja, hogy hova kíván tartozni, így máris kérték felvételüket az egységes gazdasági térségbe. Arra az újságírói kérdésre, hogy a térség lakói számára a gyakorlatban milyen változást fog eredményezni a szerződés, Igor Suvalov orosz kormányfőhelyettes az eseményt követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az unió bármely országának lakosa szabadon alapíthat vállalkozást a gazdasági térség bármely államában, attól függően, hogy számára hol kedvezőbbek az adózási szabályok, a munkaerő foglalkoztatásának lehetőségei vagy a szabványok teljesítése. A munkaerőpiac egységesítése a diplomák kölcsönös elfogadásától az egészségügyi ellátáshoz való korlátlan hozzáférésig sehol nem fog akadályokba ütközni. A 170 milliós piac már 2011–2013 között 35 százalékos növekedést mutatott a belső kereskedelmi forgalom tekintetében, és a korlátozások megszűnésétől további növekedést várnak.