hetilap

A döntés mintegy 24 ezer vállalat 28 millió munkavállalóját érinti, ami az amerikai munkerőpiac egyötödét teszi ki. A Fehér Ház honlapja szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert eddig munkavállalók „milliói rettegtek nap mint nap attól, hogy kirúgják őket állásukból amiatt, kit szeretnek” – Obama elnök pedig eddig is a melegek egyenlőségének kiterjesztése, az amerikai munkavállalók lehetőségeinek és a gazdaság megerősítésének érdekében tevékenykedett.
Bár az elnök sokáig halogatta az intézkedést, a döntést megelőző egyházi és liberális nyomásgyakorlásból végül az utóbbi fél került ki győztesen. A rendelet több kritikusa aggodalmát fejezte ki, mivel az állammal együttműködő, vallásos értékeket is szem előtt tartó szervezeteknek így csorbul a lelkiismereti szabadsága a munkaerő-alkalmazás kérdésében. Több befolyásos vallási vezető, köztük Rick Warren, a kaliforniai Saddleback evangéliumi keresztény gyülekezet pásztora levelet is írt Obama elnöknek, kérve, hogy tegyen kivételt például a börtönmisszióban vagy nemzetközi segélyek kezelésében az állammal együttműködő egyházakkal. Érveik szerint, mivel mások érdekében tevékenykedő egyházi szervezetek fogják így elveszíteni az állami támogatást, a közjó fog kárt szenvedni. Kérésüket arra a közelmúltban meghozott legfelsőbb bírósági döntésre alapozták, mely szerint bizonyos vallásos értékeket képviselő cégek kivételt képeznek az alól a jogszabály alól, amely kötelezővé teszi az ingyenes fogamzásgátlás lehetőségének biztosítását az alkalmazottak részére.
A Hetek kérdésére a Liberty Institute keresztény jogvédő szervezet főtanácsadó-helyettese, Matthew Kacsmaryk a rendelettel kapcsolatban elmondta: „Bár a mögötte rejlő szándék még kibontakozóban van, az állammal szerződéses viszonyban állóknak valószínűleg együttműködési nyilatkozatokat kell küldeniük, pontos adatokkal kiegészítve, amely alátámasztja, hogy alkalmazottaikat nem éri hátrányos megkülönböztetés az – egyébként meghatározatlan – szexuális irányultság és nemi identitás alapján, és hogy a küldő együtt kíván működni a rendelet szándékaival.” Kacsmaryk szerint a rendelet további folyománya, hogy az egyházaknak határozottan állást kell foglalniuk a házasság, a szexualitás, a nemiség kérdéseiben, elkerülendő, hogy a törvény szándékos kijátszásával vádolják őket. Ezen felül rendelkezniük kell majd a felvétel, fegyelmezés és elbocsátás szabályozására vonatkozó írott irányelvekkel. Tehát azoknak az egyházaknak, amelyek nem rendelkeznek ezzel kapcsolatos hagyományokkal, még az előtt lépniük kell, hogy beadják ellenük a keresetet a bíróságon.
Lapunk kérdésére Rob Allman, a CBN News hírigazgatója elmondta: elnöki rendelet révén ez nem érint minden munkáltatót, így az egyházakat sem. Azért aggódnak viszont mégis felekezeti vezetők, mert úgy érzik, ez a döntés a meleglobbi nyomásának eredménye, és így nem kizárt, hogy megpróbálják a jövőben minden munkáltatóra kiterjeszteni.
A további korlátozástól való félelem nem teljesen alaptalan: Obama korábban azért állt ellen az LMBTQ szervezetek nyomásának, mert abban reménykedett, hogy a Kongresszus majd elvégzi helyette a „piszkos munkát”: tavaly a Szenátus elfogadta az egész Egyesült Államokra érvényes munkahelyi diszkrimináció elleni törvény tervezetét, ám az a Képviselőházban megbukott.
A másik oldalról viszont nagyjából száz civil szervezet és melegjogi csoport kampányolt az elnöknél annak érdekében, hogy az egyházakkal se tegyen kivételt. Köztük van az Állam és Egyház Szétválasztása nevű szervezet, amelynek igazgatója azzal reagált az egyházak panaszára, hogy nem megengedhető, hogy azon egyházi szervezetek, melyek részesülnek az adófizetők pénzéből és megcsapolják a „közpénztárcát”, érintettek legyenek a megkülönböztetés bármely formájában.
Obama rendeletei nem előzmény nélküliek. 1965-ben Lyndon Johnson hozott rendeletet, melynek értelmében az állammal szerződő cégeknél tiltott a faji, vallási, nemi vagy nemzetiségi alapon történő diszkrimináció. Ezt a rendeletet módosította George W. Bush olyan értelemben, hogy az nem kötelező jellegű a vallásos csoportokra nézve. Matthew Kacsmaryk szerint fontos megjegyezni, hogy Bush elnök 13279-es számú rendelete egy meglehetősen szűk területet érint: a lelkészi pozíciókban lévők alkalmazását, elbocsátását, fegyelmezését. Nixon még 1969-ben rendelkezett hasonlóan a szövetségi alkalmazottakról, az ő listáján a fogyatékosság és a kor is szerepel. A védett kisebbségek listájához Bill Clinton hozzátette a szexuális orientációt, Obama pedig most a nemi identitást. A szabályozás ellenzőinek viszont reményre ad okot, hogy Obama is meghagyta annak lehetőségét, hogy az egyházakhoz közel álló cégek az alkalmazottaik vallását figyelembe véve vegyék fel vagy bocsássák el őket. Douglas Laycock vallási szakértő, a Virginiai Jogi Egyetem professzora szerint a bíróságok úgy fogják feloldani ezt a dilemmát, hogy lehetővé teszik az LMBTQ közösség tagjainak hátrányos megkülönböztetését, ha az az illető vallási szervezet tanaiból levezethető. Kacsmaryk szerint viszont fennáll a veszélye, hogy elhúzódó pereskedéshez vezet, hogy egy munkáltató kérdéses döntését diszkriminációként vagy a vallásszabadság gyakorlásaként értékelik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek