A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) középszintű tisztségviselője akkor bukott le, amikor felajánlotta szolgálatait az oroszoknak is, és a múlt héten kapcsolatba lépett a müncheni orosz konzulátussal. A harmincegy éves férfi a nyomozás során állítólag bevallotta, hogy egy ideje már Washingtonnak dolgozott: közel kétszáz titkos dokumentumot juttatott el az amerikai titkosszolgálatoknak 2012 óta, amiért huszonötezer euró ütötte a markát. A kém egyik feladata volt információkat gyűjteni az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos megfigyelési programját vizsgáló német parlamenti bizottság munkájáról. Az ügyben tart még a kivizsgálás, de ha a vádak bebizonyosodnak, annak beláthatatlan következményei lehetnek a már egyébként is feszült német–amerikai kapcsolatokra nézve.
A német közvélemény érthető felháborodással fogadta az amerikai szövetséges újabb „árulásáról” szóló híreket, hiszen még alig csendesültek el az Angela Merkel német kancellár telefonjának lehallgatása, valamint a Snowden-botrány nyomán keletkezett indulatok. A helyi médiában máris teljes bizalomvesztésről cikkeznek, a német külügyminisztérium pedig bekérette az Egyesült Államok berlini nagykövetét.
„Ha a hírek igaznak bizonyulnak, nagyon súlyos esettel állunk szemben – nyilatkozta Angela Merkel, amikor az ügyről kérdezték pekingi útja során. Ha a vád bebizonyosodik, az pontosan az ellentétét fogja kifejezni annak, ami eddig számomra a két ügynökség közötti megbízható együttműködést jelentette” – tette hozzá a kancellár. Joachim Gauck német elnök megdöbbenését fejezte ki az eset miatt. Úgy véli, ha a BND alkalmazottja valóban az amerikai titkosszolgálatnak kémkedett, akkor most már „tényleg ki kell mondani, hogy ami sok, az sok”. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter az Egyesült Államoktól minél gyorsabb magyarázatot követelt.
Merkel személyében az Egyesült Államok mindeddig erős és kitartó szövetségest tudhatott maga mellett az öreg kontinensen. A német kancellár próbálta csillapítani az elmúlt év megfigyelési botrányait övező felháborodást, a szkeptikus közvélekedés ellenére csatlakozott Washingtonhoz az ukrán krízis megoldását célzó törekvésekben, ráadásul támogatja az Amerika számára meglehetősen előnyös transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást.
Amerikai elemzők szerint is a lehető legrosszabbkor jönne most, a közel-keleti és ukrán válságok kellős közepén egy esetleges német–amerikai eltávolodás. John Brennant, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóját felkérték, hogy tájékoztassa a Kongresszus legfontosabb tagjait a botrányról, amely feszültebbé teheti a Washington és Berlin közötti viszonyt. Josh Earnest, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az Egyesült Államok együttműködéséről biztosította Németországot az ügynök tevékenységével kapcsolatos kérdések megoldásában, addig azonban nem kívánta kommentálni a történteket, amíg nem zárul le a nyomozás Németországban.
2014. 07. 11. (XVIII/28)
