Az ENSZ iraki humanitárius összekötője számolt be arról az értesülésről, amely szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet fatvát, vagyis vallási rendeletet adott ki a 11 és 46 év közötti nők körülmetélésére Moszulban. Az észak-iraki városban négymillió nőt és lányt érintett volna a megcsonkítás, amelyet állítólag az erkölcstelenség megfékezése és az iszlám által elvárt viselkedés propagálása céljából rendeltek el. Egyes hírek szerint maga Abu Bakr al-Baghdadi állt a döntés mögött, aki ezt szánta ajándékul Moszul lakosainak.
A Twitteren keringő fatváról azonban szakértők úgy vélik, nem az Iszlám Államtól származik. Megállapításukat arra alapozzák, hogy a felhívás elírásokat tartalmazott, és az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevében küldték ki, a szélsőséges csoport pedig már nem ezt a nevet használja. Elemzők szerint a dzsihadisták ellenzői állhatnak a híresztelés mögött, hogy az Iszlám Államot „lejárassák”. Irakban ugyanis, különösen ebben a térségben a nők körülmetélése új dolognak számít, a gyakorlat még Szaddám Huszein diktátor uralma alatt is tiltott volt. Csak a kurd közösségnél volt példa a rendkívül fájdalmas eljárásra. Becslések szerint az országban élő nők 8 százalékát metélték körül korábban, főleg Erbil és Szulajmanijah térségében. 2011-ben azonban Kurdisztán is törvényt fogadott el a női nemi szerv megcsonkítása ellen.
A Közel-Kelet, Afrika és Ázsia több muszlim országában azonban továbbra is bevett gyakorlat a nők körülmetélése, amelyről azt állítják, hogy tisztán tartja a nőket, és felkészíti a lányokat a házasságra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ugyanakkor az eljárásnak semmilyen pozitív egészségügyi hatása nincs, hanem súlyos fájdalmakat okoz, és azonnal vagy hosszú távon negatív következményekkel is jár – komplikációkat okozhat például a gyerekszüléskor, fertőzéshez, meddőséghez és néha még korai halálhoz is vezethet. Ráadásul érzéstelenítés és orvosi eszközök nélkül hajtják végre. Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben hagyott jóvá egy rendeletet, amelyben tagállamait a gyakorlat betiltására szólította fel. Ennek ellenére a WHO szerint napjainkban 29 országban több mint 125 millió nőn hajtották végre a csonkítást.
A 15 és 49 év közötti nők több mint 80 százalékát érinti az eljárás többek között Egyiptomban, Szudánban, Szomáliában vagy Maliban.
Bár úgy tűnik, az Iszlám Állam irányítása alatt élő iraki nőket egyelőre nem fenyegeti a barbár gyakorlat, a jövőre vonatkozó kilátásaik nem éppen rózsásak. A szíriai Rakkában, amit szintén elfoglaltak a dzsihadisták, és amely de facto a fővárosuk, a nők letartóztatásoknak és veréseknek vannak kitéve, ha nem tesznek eleget a szigorú iszlamista előírásoknak. Az erőszakot pedig meglepő módon többnyire nem férfiak alkalmazzák velük szemben, hanem nők. A városban ugyanis egy nőkből álló erkölcsrendőrség állt fel, al-Khanszaa Brigádja néven. Ez új irányzatot jelent a dzsihadisták között is, mivel más csoportoknál mindig férfiak biztosították az erkölcsöt a köztereken. De a dzsihádban is egyfajta női emancipáció figyelhető meg: egyre több nő vállal operatív feladatokat is. Emellett nemzetközi szinten is látható a nők aktivizálódása és radikalizálódása: több száz európai iszlamista nő fejezte ki a közösségi oldalakon, hogy a kegyetlen dzsihadisták oldalán áll.
Az Iszlám Állam egyik tisztviselője elmondta: azért hozták létre a brigádot, hogy a nők között is terjesszék a vallást, és megbüntessék azokat, akik nem engedelmeskednek a törvénynek. Abu Ahmad azt is közölte, hogy az osztagnak külön létesítményei vannak, hogy így is megakadályozzák a nők és férfiak keveredését. Véleménye szerint a dzsihád nemcsak a férfiak kötelessége, hanem a nőknek is ki kell venniük belőle a részüket. A brigádhoz beszámolók szerint helyi nők is csatlakoznak, akik támogatják az Iszlám Állam törekvéseit, de leginkább mudzsahedin feleségek vállalnak erkölcscsősz szerepet. Ugyanakkor egyesek szerint azért is szükség volt ezekre a „rendőrökre”, mert az Iszlám Állam ellen harcolók többször a mindent eltakaró női ruhában próbáltak meg ellenőrzőpontokon átjutni.
A dzsihadista nők véresen komolyan veszik a feladatukat. Egy helyi aktivista szerint az Iszlám Állam azért adott nekik teret, hogy a nőket terrorizálják. Rajtaütést hajtottak végre például a város egyik lányiskolájában, ahol tíz diákot, két tanárt és egy titkárt tartóztattak le azzal a váddal, hogy úgy viselték a fejkendőjüket, hogy az túl sokat mutatott az arcukból. A nőket hat órára bezárták az Iszlám Állam egyik fogdájába, néhányat közülük meg is korbácsoltak. Egy tizenéves lány pedig arról számolt be, hogy épp sétált az utcán, amikor egy autó hirtelen megállt mellette, és a kocsiból fegyveres nők szálltak ki. Kiabáltak vele, és bevitték az egyik központjukba, ahol bezárták egy szobába anélkül, hogy elmondták volna, miért. Később bejött hozzá egy nő, aki fegyvert tartott rá, és ellenőrizte, hogyan imádkozik és böjtöl. Majd elárulta, hogy azért kapták el, mert kísérő nélkül tartózkodott az utcán, fejkendőjét pedig nem megfelelően viselte. A lányt végül azzal a fenyegetéssel engedték el, hogy legközelebb nem ússza meg ennyivel.
Az Iszlám Állam ezekkel az erkölcsbrigádokkal biztosítja magának a „megfelelő” hátteret a meghódított területeken, hogy közben folytatni tudja kegyetlenkedéseit. Az elmúlt hetekben Szíriára is komoly erőt összpontosítottak, ahol valójában nem Bassár el-Aszad ellen harcolnak, hanem a kalifátus kiterjesztéséért. Az északi Rakka tartományban elfoglaltak egy katonai támaszpontot, aminek során barbár módon katonákat végeztek ki és fejeztek le. Homsz térségben azonban a kormány-erők visszafoglaltak tőlük egy olajmezőt. Az Iszlám Állam Irakban is heves harcokat vív befolyásuk növelése érdekében, miközben vallási épületeket és történelmi helyeket rombol le.
2014. 08. 01. (XVIII/31)
