Az indiai belügyminisztérium bűnügyeket nyilvántartó irodájának jelentése szerint 2010 óta nincs lényeges változás az öngyilkossági adatokban, és évente körülbelül 135 ezren, azaz óránként 15-en oltják ki önkezűleg az életüket. Az ország lakosságát tekintve ez azt jelenti, hogy 100 ezerből 11 ember követ el öngyilkosságot. Az országos átlagot magasan verik a déli államok, ahol több mint kétszer annyi öngyilkosság történik, mint északon.
Annak ellenére, hogy India déli részén tradicionálisan elfogadottabb az öngyilkosság a kilátástalannak tűnő helyzetekben, szakértők már évek óta felvetik, hogy a farmerek körében az utóbbi időben megemelkedett számú, 1995 óta 300 ezernél is több eset mögött a Monsanto nevű vállalat genetikailag módosított gyapot-vetőmagja áll. Nem ok nélkül, hiszen a férfiak és ezen belül is a földművesek öngyilkossági adatainak drasztikus növekedése egybeesik a Monsanto indiai térnyerésével.
Az 1901-ben alapított, egykor vezető amerikai vegyi üzem a ’80-as években az elsők között állított elő génmanipulált növényi sejteket, majd szervezeteket, rövidítve GMO-kat (genetikailag módosított organizmus). A cég, amely GMO gyapot-vetőmagját hangzatos szlogenekkel reklámozta, és azt ígérte, hogy a farmerek ezáltal megszabadulnak a hiteleiktől, korábban már többször komoly büntetéseket fizetett megtévesztő és propagandaszerű reklámszövegei miatt, melyeknek semmi valóságalapja nem volt. Egyik növényvédőszerét, az EU által a környezetre veszélyesnek nyilvánított anyagot tartalmazó Roundupot a cég környezetbarátnak állította, mondván, „biztonságosabb, mint az asztali só”.
Sajnálatos módon a hangzatos ígéreteknek Indiában is bedőltek, és a farmerek a korábbi vetőmagok árának a többszöröséért, némelyek 10 ezerszeres áron vásároltak GMO Bt gyapotmagot. Ez a mag egy Bacillus thuringiensis nevű baktérium génjét tartalmazza, amelynek fehérjeterméke ellenállóvá teszi a növényt egyik gyakori kártevőjével szemben. Ennek ellenére a farmereknek a korábbiakhoz képest sokkal többet kellett permetezniük, mert a GMO mag mellé nem vethetnek más kultúrnövényt, ami az eredetileg termesztett gyapotcserje ellenállóképességét
növelné. Emellett a GMO Bt gyapotcserje a szárazsággal szemben kevésbé ellenálló, és folyamatos öntözést igényelt volna a déli tartományokban, ahol korábban a természetes esőzés
biztosította a növények vízellátását. A költségeket tovább növeli, hogy minden évben friss vetőmagot kell vásárolni.
A kormány adatai szerint a vidéki lakosság adósságának háromnegyede a GMO Bt mag miatt van. A falvak polgármesterei hosszú listákkal rendelkeznek azokról az elkeseredett farmerekről, akik az elmúlt években a be nem érett gyapottermés miatt követtek el öngyilkosságot. Családjaik csak akkor számíthatnak némi kárpótlásra, ha bizonyítani tudják a Monsanto vetőmag miatti adósság és az öngyilkosság közötti közvetlen összefüggést. Ez pedig nem egyszerű, nemcsak azért, mert a vidéki özvegyek többsége írástudatlan, hanem mert a farmerek ezt megelőzően is nagy szegénységben éltek. A statisztikai adatok azonban a GMO Bt gyapot elterjedése és az öngyilkosságok közötti szoros kapcsolatra utalnak.
Ötven évvel korábban az öngyilkosságot elkövető férfiak száma csak 30 százalékkal volt magasabb a nőkénél. Az utóbbi évtizedekben azonban kétszer annyi férfi érintett, mint nő. Míg a nők száma 2000 óta nem változik, a férfi áldozatok száma évről évre nő. 2000-ben 66 ezer férfi elkövetőt regisztráltak, ám ez 2012-re több mint harmadával, 90 ezerre emelkedett.
Az öngyilkossághoz vezető okok között országos viszonylatban alacsony arányban szerepelnek a szegénység és a gazdasági krízis; ezek együttesen az összes eset három és fél százalékát alkotják. Ugyanezen okok az országos átlagot jóval meghaladó mértékben jelennek meg az India gyapottermelésének csaknem kétharmadát adó déli régiókban. Ugyancsak a déli államok vezetnek a földművesek körében elkövetett öngyilkosságok számát tekintve. Míg országszerte az öngyilkosoknak közel 9 százaléka farmer, az ország gyapottermelésének egykor negyedét adó Maharashtra államban csaknem minden ötödik áldozat mezőgazdasági dolgozó, és az összes indiai öngyilkosságot elkövető földművesek közel kétharmada a déli vidéken élt.
Annak ellenére, hogy a GMO gyapotmag hátrányaira már az első években fény derült, a Monsanto kiterjedt lobbitevékenysége miatt olyan mértékben vetette meg lábát a piacon, hogy mára az indiai gyapotvetőmag-ellátás 95 százalékát uralja.
2014. 08. 29. (XVIII/35)
