Barack Obama az utóbbi hetekben többször is azt állította, hogy „meglepte ” az Iszlám Állam terrorhadjárata. Ha ez így van, az nem fest túl jó képet a világ legnagyobb költségvetéssel és szakértői bázisával működő amerikai titkosszolgálatokról. Valószínűbb azonban, hogy nem az információk hiányoztak a Fehér Ház számára, hanem a stratégia azzal kapcsolatban, hogy mit is kezdjenek az IS jelentette fenyegetéssel szemben.
Az AP hírügynökség által készített elemzés szerint az amerikai kormányzatban már idén januárban felmerült a beavatkozás kérdése, miután az IS (akkor még hosszabb nevükön ISIL) erői elfoglalták a nyugat-iraki Fallúdzsát. Az AP által idézett kormányzati forrás szerint akkor belső konfliktusnak minősítették az előretörést, és úgy értékelték a helyzetet, hogy a bagdadi síita kormány és Nouri al-Maliki miniszterelnök ellen fellázadt szunnita törzsek „forradalmáról” van szó. Emiatt a washingtoni kormányzat megelégedett azzal, hogy Hellfire tankelhárító rakétákkal szerelte fel az iraki hadsereget, továbbá megkezdték felderítő drónokkal nyomon követni a radikális egységek mozgását a térségben.
Azóta fél év telt el, és az IS immár megkerülhetetlen kihívássá vált. Katonáinak létszáma meghaladja a 15 ezret, és a harcosok többsége igazi harcedzett veterán: részben Szaddám Huszein egykori Köztársasági Gárdájának katonái, részben pedig Szíriában harci tapasztalatot gyűjtött szunnita lázadók, akikhez a tengerentúlról több ezer nemzetközi dzsihádista önkéntes csatlakozott. Az IS sikeresen toboroz híveket a meghódított területekről is, így mind a bagdadi kormánnyal és a kurdokkal ellenséges iraki lakosságból, mind pedig az Asszad-ellenes szíriaiak közül sokan állnak közéjük. Miután az IS könyörtelenül likvidálja a saját soraiban is azokat, akik nem követik feltétel nélkül a terrorszervezet céljait, hadseregük példátlanul egységes, könyörtelen és hatékony.