Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivőjének nyilatkozata szerint eddig tizenöt holttestet emeltek ki abból a gépkocsioszlopból, amely fehér zászlókkal ellátva próbálta kimenekíteni a civileket a háborús övezetből, amikor rakétacsapás érte. Anatolij Prosin, a „terrorellenes” erők Észak nevű alakulatának szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak így írta le a tragédiát: „Aknavetőkkel és Grad rakéta-sorozatvetővel lőttek rá a szakadárok Hrjascsuvate és Novoszvitlivka településekről azokra a menekültekre, akiket onnan szállítottunk el az ott folyó heves harcok miatt. Sokan meghaltak, bennégtek a járművekben, mert nem volt idejük kimenekülni.” A kutatás lapzártánkkor is folyik, a szakadár csapatok tagadják, hogy bármi közük lenne a tragédiához. Az amerikai külügyminisztérium közleményben ítélte el a halálos támadást.
A lázadók egyik központjának számító Luhanszk városát már hétfőn körbevette és részben elfoglalta az ukrán hadsereg. Kedden újra kitűzték a sárga-kék lobogót a rendőrkapitányságra. A harcok itt két hete folynak, a boltok már rég bezártak, az árusítás az utcán folyik. A helyi lakosok is az utcán, otthonuk előtt főznek, miközben attól tartanak, hogy a nyári hőség és a vízhiány járványok kitörését okozhatja. Luhanszk Ukrajna tíz legnagyobb városának egyike, amelynek gépipara igen jelentős. A napóleoni háborúk során gyakorlatilag Luhanszk fegyverezte fel az orosz hadsereget, a 20. század elején pedig az orosz birodalom egyik legfontosabb ipari központja volt.
Donyeck városa körül is heves összecsapások folynak. Miközben az ukrán hadsereg már több környékbeli települést elfoglalt, a városban Alekszandr Zaharcsenko, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke közleményt adott ki, amelyben tudatja, hogy az „állam” területén bevezették a halálbüntetést, amelyet súlyos bűnök, többek között árulás esetében fognak alkalmazni. A törvény megalkotásakor az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvét vették alapul. „A halálbüntetés bevezetése nem megtorlás, hanem a társadalom legmagasabb szintű védelme” – indokolta a döntést Vlagyimir Antyufejev biztonságért felelős miniszter. A halálbüntetést különböző felvételek tanúsága szerint önkényes módon már eddig is alkalmazták az elszakadt területeken. Igor Bezler krími szakadár vezető például saját kezűleg végzett ki sortűzzel két ukrán katonát júniusban.
A Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala szerint augusztus 8-a és 15-e között 22 ezer ember menekült el Luhanszk és Donyeck térségéből, ami majdnem háromszorosa az augusztus első hetében útnak indult menekültáradatnak. Luhanszkban legalább 200 ezer ember nélkülözi lassan két hete a vizet és az elektromos áramot. A szervezet jelentése szerint Kelet-Ukrajnában április közepe óta naponta átlagosan hatvan ember életébe kerül a konfliktus.
Közben az állítólag humanitárius segélycsomagokat szállító, több mint 260 orosz kamion ügyében még mindig folynak a tárgyalások. A vöröskereszt vállalta ugyan a teherautók átvizsgálását, de csak azzal a feltétellel, hogy mindkét fél garanciát ad arra, hogy a járműveket nem éri támadás útközben. A kamionok egyelőre az ukrán határ közelében állomásoznak. Olekszandr Turcsinov, az ukrán parlament elnöke azonban már kifejezte aggodalmát, miszerint Oroszország trójai falónak használná a segélykonvojt, amivel egy fegyverszállítmánynak nyitna utat a szakadárok felé. Turcsinov azt is megjegyezte, hogy a rakomány összeállítása nagy cinizmusról tanúskodik, mivel főként sót és ivóvizet szállítanak, amelyeknek egyikében sem szűkölködik az adott régió, lévén Ukrajna egyik fő sótermelő területe. Arról is kiszivárogtak hírek, hogy a kamionok egy részének a raktere félig üres, amit az oroszok azzal magyaráztak, hogy így készültek fel a konvoj egy részének esetleges lerobbanására.
Továbbra is folynak a nemzetközi erőfeszítések a válság megoldására: Angela Merkel végre válaszolt Petro Porosenko ukrán államfő meghívására, és bejelentette, hogy szombaton villámlátogatásra érkezik Ukrajnába, amelynek során Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, és több ukrán város polgármesterével is tárgyal majd. Ezzel megtört a jég, mivel Merkel a válság kitörése óta mindeddig nem látogatott el Kijevbe – bár párhuzamosan telefonos egyeztetéseket folytatott Vlagyimir Putyinnal és Porosenkóval is.
A NATO továbbra is a „hibrid háború” veszélyeire figyelmeztet. A diplomácia, az információ, a katonai-fegyveres erő és a gazdaság területén összehangolt háború neve a fogalmak kezdőbetűiből angolul „dime”. Philip M. Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint az új stílusú hadviselés sajátossága, hogy „összefogja a nemzetállami hatalom és befolyás valamennyi eszközét, és felhasználja egy másik nemzet ellen”.
Breedlove továbbra is a Krímben történtekhez hasonlóan felségjelzés nélküli „zöld alakok” felbukkanásától tart, akik újra destabilizálhatják akár a nyugodtabb területeket is.
2014. 08. 21. (XVIII/34)
