A felhívás elítéli a Közel-Keleten élő keresztények és más kisebbségek ellen elkövetett bűntetteket, egyértelműen leszögezve, hogy ezeket „barbárok” követték el, „akik az iszlám nevében léptek fel”. A megfogalmazás szerint az európai muszlim fiatalok „leggyengébbjeit felforgató tevékenység” nyomán csábítják harcolni a Közel-Keletre. A nyilatkozat aláírói támogatják a hatósági fellépést e tevékenységek ellen, és hangsúlyozzák a „keleti keresztény testvérek elidegeníthetetlen jogát” ahhoz, hogy a Közel-Keleten „méltóságban és biztonságban éljenek, mivel őket is megilleti a teljes vallásszabadság, ahogyan ez korábban is volt”. A legnagyobb franciaországi mecsethálózatok tehát határozottan elhatárolják magukat az Iszlám Államtól, egyértelművé téve, hogy annak tevékenységét nem dzsihádnak tekintik, hanem emberiség elleni bűntetteknek, és az Európából a harcmezőre csábított harcosok nem dzsihádista hősök vagy mártírok, hanem köztörvényes bűnözők.
Ugyanezek a nagyobb muszlim szervezetek már korábban is elhatárolták magukat az újonnan kikiáltott kalifátustól, a Párizsi Felhívás azonban az eddigi nyilatkozatsorozatnál több akar lenni: azt az érintettekkel közösen írták alá (a Chredo tömöríti a keleti egyházak franciaországi képviselőit, valamint a keresztény jogvédő szervezeteket, mint a kopt keresztények által működtetett Francia–Egyiptomi Emberi Jogi Szervezetet vagy a keresztényüldözés témában szakosodott franciaországi Open Doorst). u
A kiáltvány szövegét minden, a nagyobb muszlim szervezetekhez tartozó mecsetben fel fogják olvasni a pénteki ima részeként. Ez Franciaország szerte nagyjából 550 mecsetet jelent. (Az országban összesen 2000-3000 muszlim imahely lehet, sok azonban nem tartozik a hivatalosan működő mecset-hálózathoz sem.) Bár a Chredo eredeti kérése az volt, hogy ezen a pénteken, szeptember 12-én olvassák fel a szöveget minden mecsetben, Dalil Boubakeur ennél továbbment: ígéretet tett arra, hogy a szöveget minden pénteki imán ismételten felolvassák, egészen az Id al-Adha (az áldozati ünnep) megkezdéséig, azaz október 4-éig.
A tervek szerint a francia kormány támogatásával még idén sor kerül egy nagyszabású nemzetközi konferenciára Párizsban, ahol más európai muszlim vezetőkkel együtt terveznek fellépni a keleti keresztények üldözése ellen.
A párizsi nagymecset rektora, Dalil Boubakeur eredetileg ismert orvos, aki több orvosi egyetemen tanított, majd apja nyomdokaiba lépve a vallási pálya mellett döntött. Az algériai származású család tagjai az algériai polgárháború nyomán évtizedes harcban állnak az iszlamistákkal. Dalil Boubakeur már nem először ír történelmet: 2012-ben hivatalosan felvette a kapcsolatot a franciaországi zsidó hitközségek tanácsával (CRIF), és következetesen elítéli a zsidók elleni növekvő erőszakot. Most a keleti keresztények védelméért száll síkra. Nyitott kérdés, hogy a hagyományos muszlim szervezetek mennyire képesek fellépni a fiatal francia muszlimok radikalizálódása ellen olyan országban, ahol egy, a napokban megjelent közvélemény-kutatás szerint a lakosság három százaléka pozitívan vélekedik az Iszlám Államról.
A Párizsi Felhívás mindenképpen újabb sikert jelent a Chredo koordinációs csoport számára. A csoport egy éve, 2013 szeptemberében alakult, és azóta 120 francia parlamenti képviselő és EP-képviselő csatlakozott hozzá, jobb- és baloldaliak egyaránt. A napokban jelentették be, hogy a Nemzetgyűlésben parlamenti bizottságot hoznak létre a keleti keresztények emberi jogi helyzetének kivizsgálására.
A Chredo és Laurent Fabius külügyminiszter között gyümölcsöző munkakapcsolat alakult. Május 22-én ötvennyolc ország támogatásával terjesztették az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé azt a francia javaslatot, mely szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) ügyésze elé kellene vinni a szíriai helyzetet. A javaslatot azonban az orosz és a kínai vétó miatt végül elvetették. Szeptember 10-én a Chredo egy joghézagot felhasználva sikeresen nyújtott be keresetet az NBB elé, miszerint az Iszlám Állam népirtást és emberiség elleni bűntetteket követ el. Ha a beadványuk sikerrel jár, az Iszlám Állam vezetői, támogatói és harcosai az NBB-egyezményt aláíró százhuszonkettő országban körözés alatt állhatnak majd.
2014. 09. 19. (XVIII/38)
