A Wales déli részén, Newportban megrendezett csúcstalálkozón döntöttek arról, hogy többnemzetiségű gyorsreagálású NATO-alakulatot hoznak létre, amelynek központja valószínűleg Lengyelországban lesz. Ez az egység David Cameron brit miniszterelnök szerint 2-5 napon belül bevethető lenne „bárhol a világon”.
Emellett a katonai szövetség megerősíti keleti határait is, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek – a balti államok, valamint Lengyelország és Románia – területén, és előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az új keleti hadsereg jóval közelebb lesz Oroszországhoz, mint a hidegháború idején, amikor a NATO erői Nyugat-Németország határán álltak, több mint ezer kilométerre a Szovjetunió legnyugatibb pontjától.
Szintén Putyinnak szóló figyelmeztetés, hogy Kelet-Európában rendszeresek lesznek a nagyszabású, több ezer főt megmozgató NATO-hadgyakorlatok, amivel hangsúlyozni kívánják az alapszerződés kulcsfontosságú pontját, miszerint a NATO összes tagállama együttes erővel lép fel, ha a szövetség bármely tagját támadás érné. A készenléti akcióterv hivatalosan nem nevezi meg, hogy milyen fenyegetéssel számol a jövőben, de a lépésekből jól láthatóan a stratégia Oroszország megfékezésére készült. Különösen, ha ehhez hozzávesszük, hogy Anders Fogh Rasmussen főtitkár bejelentette: a NATO nem hagyja, hogy bárki kívülről megvétózza a szövetség jövőbeli bővítését. Eddig hallgatólagosan érvényben volt a megállapodás Oroszországgal, hogy a Baltikumon túl nem lesznek újabb tagjai a NATO-nak.
Rasmussen most viszont azt mondta, hogy a NATO összeállítja a grúz tagság feltételeit, és állandó kiképzési központot hoz létre a kaukázusi országban, továbbá Ukrajna esetében sem zárta ki, hogy az ország a jövőben a NATO-tagja lehet. Ennél konkrétabb lehetőség Montenegró csatlakozása – az ország 2015-ig dönt arról, hogy beadja-e a kérelmet a NATO-felvételre. Montenegró a Balkánon Szerbia mellett a legkomolyabb gazdasági partner Oroszország számára, így Grúzia mellett ez a lépés is érzékenyen érintheti Moszkvát.
Oroszország figyelmét ugyanakkor aligha kerüli el, hogy a hangzatos bejelentések mögé a NATO vezetői nem rendeltek többletforrásokat. Nem született ugyanis megállapodás arról, hogy a tagállamokon számon kérik a GDP minimum 2 százalékában vállalt katonai költségvetésüket. Jelenleg a 28 tag közül csak néhány tesz ennek eleget, többek között Németország sem. Döntés csupán arról jött létre, hogy a védelmi büdzsét egyetlen országban sem fogják csökkenteni. Katonai szakértők szerint azonban a védelmi képesség plusz források nélkül is erősíthető, amennyiben a rendelkezésre álló pénz egy részét hatékonyan átcsoportosítják, például a kiberhadviselés vagy az informatikai hírszerzés fejlesztésére.
A keleti stratégiánál is kevesebb látszik még abból, hogy mit akar és mit képes tenni a NATO az Iszlám Állam által jelentett veszéllyel szemben. A walesi csúcstalálkozón jelen volt ugyan Abdullah jordániai király, de nyilvánosan nem szólalt meg az eseményen. Az európai szövetségesek jelenleg arra várnak, hogy meg tudja-e nyerni az Egyesült Államok a térség országait – különösen a NATO-tag Törökországot – arra, hogy támogasson egy közös fellépést a dzsihádista terrorállammal szemben.
Párizsban is ölt volna a brüsszeli merénylő
2014. 09. 12. (XVIII/37)
