hetilap

Az előző lefejezős videók­hoz képest új típusú felvétellel rukkolt elő az Iszlám Állam Kobaniból. A videón, amely drónnal készített szíriai képekkel indul, John Cantlie brit túsz (képünkön) jelenik meg, akit még 2012 végén ejtettek foglyul az iszlamisták. A 43 éves újságíró haditudósítóként számol be arról, hogy a nyugati média tájékoztatásával ellentétben Kobaniban nemsokára véget érnek a harcok, a mudzsahedinek most már az utcák és az épületek megtisztításával vannak elfoglalva. Elemzők szerint az öt és fél perces videóban a dzsihádisták a megfélemlítés helyett újabb taktikával próbálkoznak: hiteltelennek és hazugnak akarják lefesteni a nyugati vezetőket, akik nem mondják el, mi a helyzet igazából Kobaninál.
Az tény, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásai megakadályozták, hogy az iszlamisták teljesen elfoglalják a várost, de nem sikerült kiszorítani őket onnan. A nemzetközi hadművelet összességében nem sok konkrét eredményt tud felmutatni azóta, hogy augusztus 8-án megkezdték az Iszlám Állam bombázását. Amerikai tisztviselők azonban úgy vélik, túl korai még következtetéseket levonni, szerintük a mérkőzés első perceiben járunk, és a taktika idővel be fog válni, főleg ha az iraki és kurd hadsereg megerősödik. Azt viszont elismerik, hogy az iraki katonák esetében hónapokba telhet, míg hatékony és ütőképes erővé válnak, és képesek lesznek az ország nyugati és északi részéről kiverni a szélsőségeseket. Beszámolók szerint Washington korábban nem gondolta, hogy az iraki hadsereg ennyire gyenge. Az az elképzelés sem valósult meg, hogy az iraki szunnita törzsek bekapcsolódnak az Iszlám Állam elleni küzdelembe. A törzsi vezetők ugyanis kivárnak, arról akarnak meggyőződni, hogy az új iraki miniszterelnök valóban szakít elődje politikájával, amely a síitákat hozta előnyös helyzetbe.
Vincent Desportes francia katonai szakértő úgy véli, „az amerikai stratégiai célkitűzéseket a résztvevők homlokegyenest ellenkező érdekei miatt nem lehet megvalósítani”. Desportes szerint a mostani törékeny koalíciót nem lehet az 1991-es Öböl-háborúban összeállt szövetséghez hasonlítani, amikor az Egyesült Államoknak sikerült közös nevezőre jutnia arab és európai partnereivel. Problémát jelent az is, hogy csak nagy vonalakban fogalmazták meg a katonai hadművelet céljait. Katonai szakértők azt is kifogásolják, hogy a légicsapások nem teljes erőbedobással zajlanak. A támadások intenzitása elmarad attól, ahogy például a NATO Líbiában beavatkozott. Amerikai tisztviselők azonban azzal indokolják a visszafogottságot, hogy el akarják kerülni a civil áldozatokat, és az iraki hadsereg még nem áll készen nagyszabású támadások végrehajtására.
A nem túl határozott hadműveletek ellenére Washington maga mögött tudhatja a közvélemény támogatását. Az Associated Press- GfK legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az amerikaiak 66 százaléka egyetért azzal, hogy légicsapásokat mérnek a milicistákra, ugyanakkor 65 százalékuk szerint Barack Obama nem fogalmazta meg világosan az Iszlám Állam elleni küzdelem célkitűzéseit.
A többség azt is szeretné, hogy az Egyesült Államok partnerei vállaljanak nagyobb szerepet a hadműveletekben. De csak a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott elismerően arról, ahogy Obama kezeli a szélsőségesek jelentette veszélyt.
A terrorcsoport elleni küzdelemben elengedhetetlen a pénzügyi források elvágása is, amiben több arab állam is mulasztást követ el. Nagy-Britanniában hangos tábor követelte David Cameron kormányfőtől, hogy a téma kerüljön napirendre a katari emír látogatásán. A brit The Telegraph kampányt indított „Állítsuk meg a terror pénzelését” címmel, amelyben részletesen beszámolt arról, hogy jó kapcsolatokkal rendelkező katariak hogyan gyűjtöttek több millió fontot az Iszlám Állam, az al-Kaida és más hasonló csoportok számára. Múlt héten az Obama-kormányzat is arra figyelmeztetett, hogy Katar és Kuvait engedékeny jogrendszere továbbra is nyitott ajtókat jelent a terroristák támogatásához. Nagy-Britanniát egyébként sokat bírálják azért, mert a terrort finanszírozókkal szembeni fellépésben jócskán le van maradva az Egyesült Államok mögött. Jó példa erre, hogy amikor tavaly decemberben az amerikaiak terroristaként azonosítottak egy prominens katarit, a britek ezt csak tíz hónappal később tették meg. Több parlamenti képviselő azzal vádolja a kormányt, hogy túl szoros kapcsolatban áll az öbölmenti országgal, amelynek komoly érdekeltségei vannak brit cégekben és ingatlanokban. A katari királyi család finanszírozta többek között London és egyben az Európai Unió legmagasabb épülete, a Shard felépíté­-sét, és az ő kezükben van a Harrods luxusáruház is.
A téma már azért sem söpörhető le az asztalról, mert a terrorveszély nem csökkent Nyugaton sem. A dzsihádisták azt az utasítást kapták, hogy olajszállító hajókat próbáljanak meg elrabolni vagy felrobbantani, amivel az amúgy sem dübörgő európai gazdaságon ejthetnének újabb sebet. Az erről szóló tervekről az al-Kaida új, „Újjáéledés” nevű magazinja számolt be. A támadások egyik kiemelt célpontja állítólag a Gibraltári-szoros. A Marokkó és Európa közötti szoroson több mint 100 ezer hajó
és 5 ezer olajtanker halad át Európa felé évente. A Nyugat-Európában szükséges olaj és földgáz 65 százaléka a Földközi-tenger felől érkezik. A Gibraltári-szoros körül ezért egyre több NATO-hajó járőrözik.

A kalifátus gyermekei

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek